Székes-Fejérvári Naptár, 1899 (27. évfolyam)

Szépirodalmi rész

59 birtokok jobbágyainak lelkében, mikor visszatekintettek a kolostor major­ságában sürgő-forgó munkás-testvérekre? Kinek volt jobb módja? hol volt az igazi szabadság? Л oltak-e neki más testvérei, mint a többi sorstól üldözött jobbágyak, holott az a munkás-testvér püspököket, grófokat, herczegeket nevezett és jogosan tartott testvéreinek? Képzelhető-e nagyobb mint a mi akkor а XII. században künn a világban volt az emberek közt és nagyobb egyenlőség, mint a mi a kolostorban uralkodott? Íme! a kézi munkának szerepe és jelentősége az ősi cziszterczi kolostorokban. Pedig van még ezenkivül másik oldalról is nagyon meg­figyelésre méltó kihatása. Minden cziszterczi kolostor valóságos gyártelep volt. Egy XIII. századbeli okmányban megtaláljuk a sz. Bernárdtól 1135-ben újra épitett clairvauxi apátságnak leirását. Mellőzve egyes részleteket, legyen szabad egy pá-r sorf idéznünk a műhelyek berendezését illetőleg. Előre kell bocsátanunk, hogy Clairvaux nem messze épült az Aube folyótól, melyből sz. Bernard óriási munkával egy mérfoldnyi hosszú csatornát vezetett a kolostorhoz. A csatorna a kolostor közelében két ágra szakadt. Az egyik a déli körfal mentében és a kerten keresztül folydogálva a halas tavat táplálta; a másik ág pedig az épületek tömkelegében keresett magának munkát. „Először is, — ezek az említett XIII. sz. Írónak szavai, — először is a malom kerekeire bukkan és nagy morgás közt foglalatoskodik azoknak forgatásával. A malomköveknek és a szitáknak gyors mozga­tásában és forgatásában leli gyönyörűségét. Ezt a munkát elvégezve rohan a szomszéd épületbe. Itt megtölti az óriási üstöket és nagy zsongás- bougás közt alakul át kellemes itallá, sörré, s igy pótolja a talán silányul kiütött bortermést. De ez sem elég. Nagy robajjal törtet át ismét a kalló­malomba, hogy a testvérek számára ruháról gondoskodjék. Itt aztán valóságos tánczot visz véghez: veri a nagy mozsarakat, ugráltatja a kalapácsokat, tánczoltatja a fabábukat, egyszóval nagy serénységgel mozgat mindent. Legnagyobb buzgalma a rokka-kerekek körül; itt úgy habzik, úgy toborzékol, hogy szinte maga-magát örli meg. Ezt a dolgot elvégezve siet át a timárokhoz, hogy a testvérek számára sarukról gondoskodjék. Itt is mindenre kész, minden munkára vállalkozik. S miután igy a nehezebb dolgokon átesett, több kis agra bomlik és fölkeresi a többi összes műhelyeket; mindenütt segít, mindenütt buzgólkodik. Itt főz, ott szitál; itt forgat, ott zúz; itt öntöz, ott mos; itt őröl, ott puhít. Akármire használják, semmi ellen sem tesz kifogast. Mikor végre minden munkát elvégzett, fölkeresi a földalatti helyiségeket; tisztán jött s mikor elmegy, azt akarja, hogy minden tisztán maradjon nyomában.u Íme! egy valóságos gyártelep, viz<-rőre berendezve. Váljon a XII. századbeli cziczterczi kolostorok környékén lakó suszterek, pékek, Scanned by CamScanner

Next

/
Thumbnails
Contents