Székes-Fejérvári Naptár, 1899 (27. évfolyam)
Szépirodalmi rész
58 megélni sem voltak képesek. Ezért van az, hogy az első cziszterczi kolostoroknak tett adományok rendesen olyan területekre vonatkozna , melyek eddig egészen parlagon hevertek és a melyeket azért adtak ne 1 , mert más senki azt elfogadni hajlandó nem volt. Az ilyen területeken telepedett ezisztercziek aztán hozzá látta a munkához. Az emlitett munkás-testvérek képezték a főbb munkaerőt, de támogatták ezeket a többi monachusok is. Ezen utóbbiaknak magas szellemi műveltsége képezte e munkálatnál a szellemi tökét; a monachusok terveztek, irányitottak, vezettek. Továbbá, az egész kolostor, összes tagjaiban és intézményeiben, érvényesitette ezen munkálatnál azt a hipo- tékát, melylyel azon időben a szerzeteseken kivül senki más nem rendelkezett: a józanságot t. i., meg az önmegtagadást, a szegényes egysze* rüséget és a tökéletes igénytelenséget. így történt, hogy a cziszterczi kolostorok rövid néhány év alatt gazdagok lettek ott, a hol eddig még az ég madarai sem tudtak megélni. így történt pl. hogy sz. Bernárd kolostorában, Clairvauxban, eleinte oly kimondhatatlan nagy volt az Ínség, hogy a szerzetesek g3rökerekböl és falevelekből éltek, és a makk, meg a zabkenyér csak ünnepnapokon került az asztalra; de már 10 évvel a kolostor alapítása után, 1125—6-ban, a mely évben Burgundia és Champagne vidékein éhínség volt, naponta 2ХЮ embernek tudott kenyeret adni; s általában az egész környéknek nyilvános magtárává lett. Es e munka nemcsak a jólétnek, hanem ismét az ember-szabadságnak volt forrása. Képzeljük azt a jó munkás-testvért, a ki míg künn élt a világban, koplalt, nyomorgott; a kinek végső garasain is osztozkodtak az urak s a kinek minden lépése az uraságnak kénye-kedvétől függött; most, benn a kolostorban, nem függ mástól, mint sz. Benedek szabályaitól, de a melyek magának az apátnak is minden lépését irányítják; munkájának gyümölcsét senki sem érintheti jogszerűen, mert ezt a függetlenségét is biztosítja a legfőbb hatalomnak, a pápának és a fejedelmeknek szabadság-levele; minden falat kenyérhez édes fűszerül járul annak tudata, hogy az saját munkájának eredménye és nem tapad ahhoz más szegény, idegen munkásnak keserves izzadsága; nem fogad el senkitől semmit, hanem inkább ö ad, ö, a ki azelőtt jobbágy volt, ad a bőségből mindenkinek, a ki segélyére szorul, és ad szeretetböl és nem kényszerből. Az, a kit annyit nyúztak a föld urai, míg a világban volt, most ö osztogat a szeretet adományaiból azoknak, a kik még mindig azon szánandó sorsnak hordják békóit, melyet ő egy jobb állapottal cserélt fői. Váljon micsoda érzelmek fogták el ezeknek az egyszerű, jó embereknek szivét, mikor a kolostornak vagy majorságnak kerítésén áttekintve látták a szomszédos uraság földén egykori szegény jobbágy társaiknak keserves mnnkáját? Es váljon micsoda gondolatok támadtak ezeknek a szomszédos Scanned by CamScanner
