Székes-Fejérvári Naptár, 1899 (27. évfolyam)
Szépirodalmi rész
57 Kz a munkás-testvér rendesen a nép legalacsonyabb osztályából jött a kolostorba. Szegény jobbágyak, szolgák, zsellérek szoktak a kolostor kapuin kopogtatni és fölvételt kérni. Gondoljunk vissza kissé azon időkre, a XII. századbeli állapotokra. A pogányságból eredő rabszolgaság maradványai még megvoltak a középkorban. A szegény paraszt földesurának volt tulajdona. A szabadság szellője akkortájt csakis a kolostor vidékéről érintette a leigázott jobbágynak izzadt homlokát. A cziszterczi kolostorok iránt való tekintetből az urak, — igy pl. Champagne herezege, — egyszer s mindenkorra megadták a szabadságlevelet mindazon jobbágyaknak, kik kolostorba akartak lépni. így tehát a szegény jobbágy, ki' a világban alig jött emberszámba, kinek munkáját a föld urai mindenféle czim alatt megfosztották gyümölcseitől, abban a pillanatban, mikor a kolostor kapuját átlépte, egyszerre szabad ember lett. így tehát a cziszterczi kolostorokban több mint hétszáz évvel előbb békés folyamatban volt a jobbágyságnak azon fölszabadítása, melyet a későbbi forradalmak csak annyi vajúdás után tudtak keresztülvinni. A jobbágy a cziszterczita kolostorban nemcsak szabad ember lett, hanem teljesen egyenrangú a kolostor több tagjaival, a monachusokkal ; közte és egy királyi herczeg közt többé nem volt semmi különbség. Így pl. Clairvauxról tudjuk, hogy ott több szomszédos lovag és grófi rangban levő földesur lépett szerzetbe, a hol aztán előbbi jobbágyával találkozott; s egy szép napon azon különös látvány tárul föl előttünk, hogy az ur és a jobbágy együtt túrják s művelik a földet, együtt aratják le a termést. Az úri nép leszált, a paraszt fölemelkedett, és a világ bámulva látta a valóságos egyenlőséget és testvériséget; látta ezt azon szabadság fehér lobogója alatt, melyet a cziszterczi szerzetesek tűztek ki _Eur''paszerte mindenütt. Ki kell itt emelnünk a czisztercziek ősi szabályzatának egyik sarkalatos, nagyon jellemző vononását. Ez az ősi szabályzat nyíltan és kereken kimondja azt, hogy a kolostor vagyonát és jövedelmét nem képezheti semmi olyan, a mi idegen munkának lenne gyümölcse. így pl. a czisztercziek eredetileg nem fogadtak el tizedeket és semmi olyas adományt, melyhez a jobbágyságnak bármely kötelezettsége fűződött. Az Institumok 9-ik fejezete megtilt minden haszonélvezetet, akár a földek bérletéből, akár a malmoknak vagy pékmiihelyeknek jövedékéből, időt a a templomokban a szent misékből vagy bármely más egyházi ténykedésekből eredő jövedelmet is megtilt az említett szabályzat. A czisztercziek nem akartak senkire szorulni, hogy megélhessenek: de nem akartak bárki emberfiától bármely czimen eredő haszonból vagy jövedelemből meggazdagodni sem. Sőt az volt a hivatásuk, hogy saját erejükből és saját munkájokkal éppen ott alkossanak paradicsomokat, a hol eddig mások Scanned by CamScanner
