Székes-Fejérvári Naptár, 1899 (27. évfolyam)
Szépirodalmi rész
44 ragaszkodásáért. Koronázás volt Budán! 1867. junius 8-án aranyos, koronás üveghintóbon örömtől sugárzó arczal vonult a koronázó templom felé, hogy Felséges férje oldalán királynévá koronázzák. í ensége es bája annyira lelkesítette a nemzetet, mint egykor Mária leréziáé. Gödöllői tartózkodása, ahol gyermekeivel együtt a nép között élt, mint az egész vidék jótékony géniusza, egyre fokozta azt a hódoló tiszteletet, melyet Magyarország iránta érzett. Gyermekei nevelése mellett ott a vadászat és a lovaglás sportját is gyakorolta. Rudolf trónörökösnek halálakor ő vállalta magára, hogy a szomorú hirt Ő Felségével tudassa. Magába fojtotta fájdalmát, vigasztalta férjét s csak a temetés után roskadt össze. E naptól fogva mosoly nem jelent meg ajkán, gyászolta egyetlen fiát. A fájdalom aláásta egészségét s azóta utazásokban keresett enyhülést. Emlékek a királyné életéből A királyné 1857. tavaszán jött először hazánkba. Május 6-án a nemzeti színház ünnepi előadásán jelent meg nyilvánosan először. Ritka tünemény volt szépségének és bájának harmóniája, kik látták, felejteni soha sem tudják. Az ünnepi előadáson Erkel és Doppler alkalmi operája, Erzsébet királyné került színre. Emlékezetes ezen díszelőadás arról is, hogy a szabadságharez óta ekkor volt az első lojális tüntetés. Csönd volt a színházban, mikor Udvarhelyi, szerepéből kifolyólag poharat emelve mondta: Éljen a király! Éljen a haza J Viharos éljennel felelt a közönség, felállva odafordult az udvari páholy felé. — A királyné szemében könnyek csillogtak. Áldást hozó könnyek voltak ezek, számos politikai fogolynak oldották fel bilincseit. Hosszú ideig nem volt ö Felsége ezután Budán, csak 1866-ban láttuk viszont, mikor az udvari ünnepélyek egész zorozata következett. Ekkor hódolt az országgyűlés a királyné előtt, miután ezt a koronázatlan királylyal nem tehette. — Tiszta, szép magyar nyelven szóllott a hódoló képviselőkhöz, kiknek szemeikben könnyek csillogtak. A Moriamur jelenete játszódott le, viharos Éljen zúdult föl, hogy megremegtek a palota ablakai. Előhírnöke volt ez a kiegyezésnek. Hogy Erzsébet királyné mindenkor együtt érzett a magyar nemzettel, hogy a mi nagyasszonyunk volt, tanúsítja az alábbi törfánpt A Felséges asszony az 1869-ik év nyarát is Ischlben töltötte azon a helyen, a hol először érezte a szerelem boldogító varázsát FpeJ Scanned by CamScanner
