Székes-Fejérvári Naptár, 1898 (26. évfolyam)
Szépirodalmi rész
- világon te a legkedvesebb Leányka voltál.. .igy képzellek én; Maga a vigság, élet és öröm^ Hosszú ruhádnak első reggelen Beh gyönyörű lehettél! Oh ha igy Találkozhattam volna én veled. S nem most, midőn a költők banata, Az a sok édes dal megmérgezett. El volt bűvölve minden ismerőd A hajnal és a rózsa irigyelt; Mező virága, erdő madara, Ha meglátott, csupán reád figyelt. Legjobb is voltál, nem legszebb csupán; * Merő kedély, vidámság szeretet. Minek olvastál annyi dalt regényt!... Az a sok édes dal megmérgezett. Költő dalában érzed, a mi szép; Tolmácsoló saját érzelmeidet. Oh, de az édes, játszi dal mögött Nem láttad a vérző beteg szivet. Azt hitted, a ki lelkesül, rajong, Ha szenved is, csak félisten lehet! — Oh szerelem, vágy csalfa éneke! Dalok bűbája, mely megmérgezett! Nagy kin szüli meg a költő művét, S habár a szenvedőnek balzsama, Kinek ártatlan, sziizi lelke van. Nem érti, meg nem enyhül általa, V i Szeretted az erdőt, a zongorát; Voltál vidám, jókedvű gyermeteg; De jobb’ szeretted a költő dalát, S szived azóta bús megmérgezett, , '-A 'I Ha elnyeri egy férfi majd kezed’ S lesz oly kedves lánykád, mint te valál: Kérlek, ne adj kezébe verseket; A vers emészt, a vers lassú halál. Az élettel szüntelen’ harczra hiv, Megöli gondtalan kedélyedet; Örökre bánatos lesz az a szív, Akit egy édes dal megmérgezett. Reviczky Gyula. Scanned by CamScanner Г des daloM9 mér »u«» — 34 - *
