Székes-Fejérvári Naptár, 1897 (25. évfolyam)

Szépirodalmi rész

53 éves fennállásunk megünneplésénél a jövő útjait a múlt tapasztalatai vilá­gával vizsgáljuk meg. E megünneplésre a koronázás évfordulóját választottuk; király és nemzet e napon egyesültek egy oly törekvésben, melyben mind a kettő rendületlenül megmaradva az egységes magyar állam, annak alkotmányos függetlensége és ősi szabadságai, a magyar nemzet oszthatatlan egysége és a magyar államnak az uralkodóház közösségén alapuló kapcsolata Felséged többi királyságaival és országaival beláthatatlan időkre biz­tosítva van. Felséges urunk! Mi mindezekben a múltból örökölt és a jövőben változatlanul fenntartandó alapjait látjuk politikánknak. Nem egyszeri megfontolás, nem egy alkotás hozta létre mindezeket; a föllendülés és hanyatlás váltakozó korszakaiban folytonosan működő erőknek és súlyos tapasztalások árán elért tanulságoknak eredményei mindezek. Ha azok bármelyikétől időről-időre eltérés történt, a királynak bölcsessége és a nemzetnek nyugodt Ítélete fölismerve a trónnak és a hazának elválaszt- hatatatlan érdekeit és sorsát, visszatértek ezekre az alapokra. Ez átörökölt alapoknak föntartása, azok követelményeinek intéz­ményekben minél hivebb megvalósítása és rendíthetetlenné tétele nemcsak törvények által, hanem az azokhoz fűződő ragaszkodás erejénél fogva is: ez az a föladat, me yben király és nemzet ama nagy napon egyesültek. Mint a magyar állam egysége, épp oly sérthetetlen az a történet által szentesített viszony, a mely Magyarországot és társországait egy állami közösséggé összefűzi és a társországok alkotmányos különállása, autonom jogai, külön területe és politikai nemzetisége. Századok tapasztalása mutatja, hogy e földön csak egy erős és egységes állam képes föladatainak megfelelni, Az állam és a politikai nemzet egysége föntartó erő. Sem ez, sem a hazafiság nem követelik a Magyarországon létező különböző nemzetiségek elenyészését; a mit az megkíván, az abban áll, hogy hűséggel a magyar állam iránt mindenki törekvése a haza határain belül maradjon és munkájának és érzéseinek legnemesebb részét mindenki a haza érdekeinek és czéljainak szentelje. Mint a magyar nemzet politikai egysége Joly sérthetetlen a faj- és valláskülönbség nélküli egyenlőség, az egyéni és politikai jogok terén ) és az igazságos és egyenletes részesedés az állami védelemben és az állami gondozás jótéteményeiben. A múlt dicsősége és szenvedései, az áldozatok és az elért ered­mények, hazánk megszentelt földje és azok a politikai kincsek, a melyek történetünkben föl vannak halmozva, az egész magyar politikai nemzet müve, érdeme és tulajdona, mindazoké, kik hű szívvel a haza iránt küz­döttek és szenvedtek. Scanned by CamScanner

Next

/
Thumbnails
Contents