Székes-Fejérvári Naptár, 1897 (25. évfolyam)

Szépirodalmi rész

43 Pozsonymegye narancsszin bársonyba, Pozsony város fehér se­lyembrokátba öltöztette urait, a kiket a sárosmegyei Rákóczy-zászló követett. A tépett, fakóvörös zászló sok háborút, vészt és halált látott, a mig ma megérte jelmondata diadalát: Melior est certa pax, quam sparata victoria. A magyar viselet kifogyhatatlan gazdagságú, az ötleteknek és a fantáziának olyan teret enged, mint a világ semmiféle egyéb ruhája sem. A töménytelen dísz közt, a melyet ma láttunk, az egyenruhák leszámításával, nemcsak két egyforma, de két hasonló sem volt. Uj volt a somogyiak, szatmáriak minden egyes atillája, mentéje, pompásnál pom- pásabb a szilág^megyeiek, a szolnok-dobokaiak s a sopronmegyeiek magyarja a sopronvárosi három lovag egyforma, aranynyal átszőtt atil­lája s vörösbársony mentéje is. Szabolcs uribandériumát a polgárok aranysujtásos, negyvennyolcz előtti huszárcsapata követte. Utánuk a szebeni szászok kedves csoportja jött barnaposztó dolmányban, magyar nadrágban, eziistzsinóros kucsmában, görbe karddal és — a mi a fegy­vereknek, pánczéloknak s egyéb hadi dolgoknak ebben a tömegében igen kedves volt — fehér rüss legelővel, kézelővel és nyakkendővel. A ma­gyar és német viseletnek bájos keverékét hordta a csapat, a melynek azonban minden tagja ott hordta kucsmája mellett a nemzeti szin kokár­dát: igazi magyarok, ha német is a nevük; mintha Rákóczy csapatainak egyike támadt volna föl. Az az éljenzés, mely már a három brassói szászt fogadta, még nagyobb mértékben tört ki a szebeniek láttára. A szepesiek pánczélos, sastolias, medvekaczagányos csapata után Temes- megye sokszínű lovagjai s Temesvár nemzetiszinü egyenruhás hada kö­vetkezett, a melyet Torda-Aranyos váltott föl, Thoroczkay Viktor veze­tése alatt, a kinek igazi székely fegyverhordozóit megbámulták minden­felé. Versecz város három piros bársony mentés lovagja után a tolnai küldöttség következett, tagjai közt a mesés pompájú két Széchenyi-vel. Csak a lovuk fehér galambbal díszített szerszámja is egy kis vagyont ért. Eredeti ötletével rendkívül hatott a torontáli bandérium, melynek az 1809-es zászló alatt fölvonult egyik szakasza a régi megyei perzeku- torok pitykés dolmányában, gombos, bőrös nagrágjában, s a torontáli hires hímzésekkel ékes rövid szűrj ében vonult föl. Pancsova szerb nevű magyarjai után Trencsén lovagjai hozták békés egyetértésben a kuruez és labancz zászlót, Rákóczyét és Mária Teréziáét. Turóczot, Udvarhelyt és Ugocsát (nem lehet eldönteni, melyik volt szebb köztük). Ung kuruez ekés, medvebörös, kék huszárjai követték. Utánuk Vasmegye kissé elma­radt aranyszövésü pánczélingbe öltözött vitézei következtek, a kiket Veszprémmegye lovasai váltottak föl. Zöld bársony atillás, fehér nadrá- gos csatlósaik nagyon tetszettek mindenfelé. Zala, Zempléni és Zólyom 4 * Scanned by CamScanner

Next

/
Thumbnails
Contents