Székes-Fejérvári Naptár, 1897 (25. évfolyam)
Szépirodalmi rész
44 változatos ékességii lovagjai után a menet legnagyobb éljenzését Fiume lovasai kapták. A város színeiből kombinált magyar díszruhájuk annyira imponált mindenkinek, a ki az olasz nevű embereket, ime, magyar hazafiaknak látja, hogy valóságos dörgéssel zúgott az éljen és evviva. Fiume volt az utolsó a törvényhatóságok közül s előbb oly népes Vérmezőn alig ötven lovas várta még, hogy a menet sora rákövetkezzék. A törvényhozás tagjai jöttek előbb sorra, csupa arisztokrata név, valamennyien olyan díszben, a milyet a világ semmiféle nemzete álmodni sem mer s a kilencz zászlóvivő, négy, hat, sőt némelyik nyolcz csatlósával is. Itt hozza Erdély fekete-arany zászlaját Bethlen András gróf, a kit Bulgária lobogójával, az ágaskodó oroszlánnal Teleki József gróf követ. Majd Kumánia zászlajával Csáky Zenó gróf jön sorra s elvonul még Esterházy Mihály gróf Galiczia, Széchenyi Imre gróf Lodoméria zászlajával, Keglevich István gróf Szerbia zászlajával. Ugyanígy zárkóztak föl Bosznia zászlajával Andrássy Géza gróf, Szlavónia zászlajával Pálfiy Miklós herczeg, Pejacsevich Tódor gróf Horvátország és Nádasdy Ferencz gróf Dalmáczia lobogójával. Legutoljára maradt Vay Béla gróf, a ki Magyarország fehér selyem, szüzmáriás zászlaját vitte. A menet mögött három-négy rendőr haladt, a kik a közönséget az odatódulástól visszatartották. A reggel óta áldogáló, béketiirő publikum egy része innen elszéledt, másik része fölkisérte a lovasokat a várba, végig a kényelmes Lovas-uton, hogy a díszkocsik csatlakozásában is gyönyörködhessék. A díszkocsik csatlakozása. A díszkocsik a várbeli Nádor-téren gyülekeztek. Nyolcz órakor érkezett meg elsőnek Cziráky Antal gróf pompás kétfogatu díszkocsiján. Utána gyorsan egymásután érkeztek meg a többiek is, a főpapok, miniszterek, zászlósurak és más méltóságck, valamint a fővárosi hatóság képviselői. Csak a herczegprimás két kocsija érkezett üresen: a herczeg- primás palotája az Uri-utczában lévén, útba esett és a gyengélkedő főpap ott szállt be hintójába a palotája előtt, mikor a felvonulás már megkezdődött. A kocsin érkezett urak kiszálltak a kocsikból és kimentek a bástyára: onnan gyönyörködtek az alant elterülő Vérmező megkapó, tarka képében. Aki innen felülről látta a Vérmezőn gyülekező és toborzó bandériumokat, a kisebb-nagyobb színes, csillogó lovascsoportokat, a sok lengő zászlót, toporzékoló, nyeritö paripát, tarkaruhás csatlóst, annak önkényteleniil is eszébe jutott az ősök országgyűlése a szabad ég alatt, a Rákos mezején. Mikor azután megharsant odalent a jeladó kürt és az össze-vissza Scanned by CamScanner
