Székes-Fejérvári Naptár, 1897 (25. évfolyam)
Szépirodalmi rész
34 Mária Dorothea föherczegnö szép sugár termetű hölgy. Haja és szeme barna; finom arczárói jóság és nyájasság sugárzik. Tanulni gyermekkora óta mindig szeretett. Mondják, hogy egyebek mellett még a latin nyelvvel is foglalkozott. Gazdag könyvtárában ott láthatók Jókai és más jeles magyar irók munkái mellett a világirodalom válogatott remekei. A szépirodalmat általában igen kedveli. Rebesgetik, hogy maga is irogat, de e nemű munkái nem kerültek a nyilvánosság elé. Annál többet tudunk azonban művészi tehetségeiről és alkotásairól is. A zenét olyan képességgel műveli, hogy nemcsak kiváló zongorajátszó, hanem zeneszerző is. így egyebek közt Komócsy Józsefnek a „Honvédek királydala“ czimü költeményéhez ö szerzetté az ismert csinos dallamot, valamint ö tőle való az „Eső után derül az ég“ zenéje is, melyet egyik öreg czigány zenekarának irt, hogy a szorult helyzetbe jutott vén zenészt bajából kisegítse, a mi szépen sikerült is. De még többre vitte a festő- művészetben, a miben Vastag György jeles képírónk volt a mestere. Legszebb müvei e téren az alcsuthi kápolnát ékesítő két falfestmény, melyek egyike Szent Margitot ábrázolja a föherczegnö saját fölfogása szerint alkotva, a másik pedig egy csoportkép, mely Szent Erzsébet, Szent László, Szent Gell ért és Kapisztrán János alakjaiból áll s melyeket Vastagh Györgynek a budapest-belvárosi plébánia templom számára készített hasonló tárgyú vázlata után festett. Most Szent László nagy képén dolgozik, melyet az ágyai emlékkápolnába szánt oltárképnek. Sok rajza van különösen Alcsuthról, a Margit-szigetröl és a fiumei tenger- mellékről, melyek mind élénken bizonyítják, hogy a föherczegnö rendkívül szereti a természetet. Fenkölt lelkülete és meleg jószívűsége gyermekkora óta ismeretes. Kis korában játékokkal s egyéb apróságokkal ajándékozgatta meg főleg az alcsuthi gyermekeket; most pedig ember- berbaráti cselekedetekkel igyekszik enyhíteni minden szükséget és nyomort, a mi néki tudomására jut. Alcsuthnak és vidékének népe igazi jótékony angyalául tekinti. 0 a fővédnöke a róla elnevezett „Mária Dorothea jótékony egyesületinek is, melynek egyik legmaradandóbb és legáldásosabb alkotása a tanítónők otthona, vagyis Budapesten az a díszes épületben elhelyezett intézet, mely elaggott vagy a munkára általában képtelenné lett tanítónők menedékhelyéül szolgál. E jeles tulajdonai mellett el nem hallgatható, hogy Mária Dorothea mind neveltetésénél, mind lelke hajlamainál fogva igazi magyar honleány. Nemcsak kitünően beszél, hanem érez is magyarul. E részben is méltó leánya édes atyjának. Fülöp (Lajos Róbert) herczeg, a vőlegény, a nemrég elhunyt Lajos Fülöp Albert orleansi herczegnek a második gyermeke. Száműzetésben született Angliában, Twickenhamben 1869 február 6-án. Az, hogy Scanned by CamScanner
