Székes-Fejérvári Naptár, 1897 (25. évfolyam)

Szépirodalmi rész

35

hazájától majdnem állandóan meg volt fosztva, sokat tett a jelleme fejlődésére is. Ez a szerencsétlenség ösztönözte és ösztönzi, hogy saját erején vívta ki magának azt a helyzetet, a melyre születéséjéi fogva jogosultnak hiszi magát. Önfejűségével, akaratosságával serdülő korában sok gondot adott nagybátyjának, kinek chantillyi kastélyában gyakran tartózkodott. Fülöp herczeg 1871-ben, a császárság bukása után haza tért Párisba, hol a collége Saint-Stanislas nevű iskolában több évig tanult. Atyja 1883-ban, Chambord gróf halála után, a család fejévé s ezzel együtt trónkövetelő lett. Azonban a köztársaság a királyság visszaállítására irányzott törekvéseket azzal fojtotta el, hogy 1886-ban a trónkövetelőket és családjaik tagjait törvénynyel kitiltotta FrancziaországbóL Fiilöp herczeg ekkor 17 éves volt, s Angliában, hova szüleivel ment, fölvétette magát a sandhursti katonai iskolába, hol másfél évig tanult mint lovas hadapród.

Majd, hogy a gyakorlati katonai ismereteket is elsajátíthassa, Indiába ment s ott a bombayi és kalkuttai helyőrségnél vállalt szolgálatot. Ittléte alatt Dufferin lord alkirály egyszer tigrisvadászatra hitta meg rokonával, Henrik orleansi herczeggel együtt. E vadászaton nagy veszedelemben forgott, mert egy nőstény tigris neki rohant a herczeg elefántjának, fölugrott rá s a herczeget lelökte az óriás állat hátáról; azonban a szerencse annyira kedvezett neki, hogy sem az eséstől, sem a tigris támadásától semmi baja nem lett.

Eddig Fülöp herczeg politikai szerepet nem vitt. Mikor azonban nagykorúvá lett, 1890 február 6-án haza tért Francziaországba s ott a sorozó bizottságnál jelentkezett, követelvén, hogy vegyék föl a franczia hadseregbe, mert ő hazája iránti kötelességét a katonai szolgálat terén is leakarja róni. Ennek azonban mint tudjuk, az lett a vége, hogy a fiatal herczeget letartóztatták, börtönbüntetésre Ítélték s el is zárták a clairveauxi fogházba. Majd azonban Carnot elnök megkegyelmezett neki s négy hónapi fogság után kikisérték az ország határára.

Jellemzők azok a szavak, melyeket a herczeg részint a bíróság előtt, részint fogsága megszűnésekor mondott. „Azért jöttem Francziaországba, — monda a biró előtt, — hogy hazámat mint egyszerű közkatona szolgáljam. Én nem űzök politikát; az az atyám dolga. Nem mentem a kamara, hanem a sorozó-bizottság elé. Bűnöm-e, hogy hazámat szeretem és hogy egy franczia században akarok szolgálni? Kérem védő ügyvédemet, hogy ne szóljon mellettem. Ha a bíróság elitéi, biztos vagyok, hogy a velem egykorú kétszázezer baj társ pártomat fogja. Ezek engem föl fognak menteni.“ — Mikor pedig Ítéletét kihirdették, igy szólt: „A fogság még mindig jobb mint a számkívettetés, mert igy is franczia földön maradok.“ — Mikor pedig az ország határán atkisérték, követke- Scanned by CamScanner