Székes-Fejérvári Naptár, 1896 (24. évfolyam)
Irodalmi rész
így & történelmet és szolgálati szabályzatokat Bauriedel kapitánytól, a német nyelvet és katonai földrajzot Leide kapitánytól, a magyar nyelvi tárgyakat Pokorny budapesti kir. kath. fögymnáziumi tanártól, a fran- ezia nyelvet pedig Izos egyetemi nyelvtanitótól tanulta. Vizsgálatait idöröl-idöre a Ludovika-Akadémia tanárai előtt tette le. Első tüzpróbáját azonban már kis korában megtette, és nemcsak azzal, hogy gyermekpuskával czélba és kerti madarakra lövöldözött, hanem igazi fegyverrel is, mégpedig a legnagyjával akkor, mikor 1884-ben a pécsi hadgyakorlatokra bátyjával, József Ágosttal együtt öt is elvitte édes atyja s ott a sátor-táborban Hollán Ernő altábornagy, Kuzmano- vics ezredes és egy tüzértiszt felügyelete mellett s öt köztüzér által környezve egy vaktöltésü ágyút egész szertartásosan elsütött. Később, mikor katonai tanulmányainak még első évét sem fejezte be, már tényleges szolgálattal vett részt a kőszegi nagy hadgyakorlatokon, melyeknek megkezdése előtt mint szakaszparancsnok jelent meg édes atyja és Himmel alezredes társaságában a földiszitett vasúti állomáson ö felsége a király fogadására. Katonai tanulmányai rendkívül sok dolgot adtak neki, mindazáltal elég gyakran szerzett alkalmat magának arra is, hogy a főváros közművelődési és emberbaráti intézeteiben is tegyen egy-egy látogatást s ez utón is gyarapítsa ismereteit. Hogy az ilyen látogatásokat milyen komoly érdeklődéssel végezte, arra nem utolsó példa a Franklin-társulat nyomdájának megtekintése, hol Himmel alezredes és Dobner főhadnagy kíséretében mintegy másfél órát töltött, nagy figyelemmel szemlélgetvén e minta berendezésű nyomda minden részletét és hallgatván az intézet igazgatóinak és tisztviselőinek a nyomdára vonatkozó magyarázatait. A legutóbbi három év alatt rendesen Budapesten tartózkodott s tolytonosan igen el volt foglalva. Mihelyt azonban egy-egy kis szabad ideje nyílt, sietve sietett haza Alcsuthra, hogy rendkívül szeretett szülői és testvérei társaságában legyen. Sőt haza ment nem egyszer olyankor is, midőn a föherczegi család valamely más birtokán, nevezetesen Fiúméban időzött. Az alcsuthi paradicsomba vonzotta őt szive, hol oly boldogan tölté gyermek éveit, s hol úgy szólván minden embert ismert. Részint vadászgatás végett, részint pedig, hogy a természet iránt való szeretetét kielégítse, össze-vissza járta a nagy uradalomnak minden részét. Le sokat és örömest időzött kastélyuk nagyszerű parkjában is, hol vagy szüléivel sétálgatott, vagy kis húgaival játszadozott, a mit még akkor sem tartott rangján alulinak, mikor utolsó vizsgálatával már a hadnagyi csillagot is kivívta magának. , A kedves, aranyszívű jó gyermeket király ö felsége akkor ismerte meg közelebbről, mikor testvérbátyja, József Ágost főherczeg és őfelsége — 82 — Scanned by CamScanner
