Székes-Fejérvári Naptár, 1896 (24. évfolyam)

Irodalmi rész

Páter Schaffer jezsuita atya ekkor már megkapta az értesítést, hogy az utolsó szentségekkel siessen a föherczeg hez, a ki mikor meglátta a gyóntatót, megszorította bátyja kezét: „Tudom hogy ma elpusztulok!J A gyóntatóval együtt imádkozott. Nem sokára elvesztette eszméletét. Körülte voltak: József föherczeg, Klotild főherczegnö, József Ágost és Himmel alezredes. Nem sokára Perczel Dezső belügyminister is megérkezett. Tíz óra 47 perez volt, mikor Janny orvos lehajolva a beteghez, komor hangon megszólalt: — A mi drága betegünk kiszenvedett. A család tagjai sírva borultak le a halottas ágy körül. A belügyminister hivatalos jegyzőkönyvet vett föl a halálesetről. .József föherczeg a reménynélküliségben azonnal táviratozott Alcsúthra leányának, Mária Dorottya főherczegnönek, hogy sietve jöjjön. A főher- ezegnő és sógornőj-*, Auguszta, kocsin hajtottak Budára, de már későn érkeztek déli egy 1 órakor. Császka György kalocsai érsek imádkozott akkor már László föherczeg holt sténél. A halottat felöltöztették egyenruhájába, s ott terítették ki a kórház egyszerű, halottas ágyán. Kezébe feszületet és olvasót adtak. A kórház kertjéből rózsákat szakítottak s azzal vették körül az ifjú halottat. Fehér lepelt borítottak rá, s Dobner főhadnagy, a herczeg katonai oktatóinak egyike állt mellé, s olykor fölemelte a lepelt, hogy látni lehessen a halottat, ki nem változott el. Az ifjú, egészséges arezot a szenvedések még nem bírták feldúlni. Nyugodt volt. Szája kissé nyitva maradt s látni lehetett fehér fogait. József föherczeg meghívására Strelisky fényképész képet vett föl a halottas ágyról, Strobl szobrász pedig halotti maszkot készített az elhunyt arczáról. József föherczeg azonaal intézkedett a temetés legszükségesbbjeiről Táviratoztatott a királynak, a királyi ház tagjainak, s tudatta azt az elhatározását, hogy fiát a budavári Zsigmond-kápolna sírboltjában akarja eltemettetni. A halál hire rövid idő alatt elterjedt az egész városban. Senki sem volt elkészülve erre a katasztrófára, mindenki remélt. A középületeken már délben kitűzték a lobogókat, s nemsokára a magánházakon is sötét­lettek a fekete zászlók. A szinhá2akban hirdetett előadásokat nem tar­tották meg. A tervezett mulatságokat elhalasztották. A temetés előkészületei. A kórházban rögtönzött ravatalhoz csak keveseket bocsátottak. A holttest gyorsan főioszlásnak indúlt, s ezért már e hó 6-kán délután ko­- 79 ­Scanned by CamScanner

Next

/
Thumbnails
Contents