Székes-Fejérvári Naptár, 1896 (24. évfolyam)
Irodalmi rész
70 sági akadályt nem jelent be a két hét alatt, tehát leveszi a hirdetést a rostélyos tábláról, a hátsó lap rubrikáit kitölti, nevét aláírja, megpecsételi, a postakönyvbe beírja, boritékba teszi és elküldi az anyakönyvvezetőnek. Ezt megelőzőleg az anyakönyvvezetö tanúsítványt ad a feleknek a hirdetés elrendeléséről, de még nem a foganatosításáról. Lány és és ifjú ezt az okmányt elteszik szerelmi emlékeik közé. Ha a kihirdetés kellőképp megtörtént: lány és ifjú fölkeresik az anyakönyvezetőt, a kit a hivatalában találnak s ismételten előadják neki kérelmüket. Az anyakönyvvezető siet a kívánságnak eleget tenni. Leveszi a magaragasztotta hirdetést a saját táblájáról, kitölti hátsó lapján a rubrikákat s konstatálja, hogy minden rendben van. Ekkor újból tollat ragad és ir: bizonyítványt vesz föl a kihirdetés foganositásáról, u melyben újból leírja a felek és a szülök egész genealógiáját s bizonyítja, hogy a kihirdetés megtörtént és semmiféle házassági akadály, vagy a szabad beleegyezést kizáró körülmény nem jutott tudomására. Távoznak a felek (lehetőleg boldogan), az anyakönyvvezetö pedig ismét tollat ragad és ir: a kihirdetési jegyzékbe beleirja a folyószámot, a házasulok családi és utónevét, végül jelzi a tett intézkedéseket, például, hogy kihallgatta az apát, anyát, rokonokat, stb., legvégül pedig megteszi a szükséges följegyzéseket a név- és tárgymutatóba. Mindezek után az anyakönyvvezetö egy hét leforgásáig várni köteles. Ha azon belül lány és ifjúkét tanú kíséretében megjelennek az anya- könyvvezető előtt, a ki köteles ezt a határidőt oly időre kitűzni, hogy a felek még vallási kötelességeiknek is eleget tehessenek. A társaság elhelyezkedik, leül, társalgás nélkül várakozik, az anyakönyvvezető is leül, és ismét tollat ragad és ir. Teleirja először a házassági anyakönyvnek a 15. számú minta szerint való lapját, azzal kezdve, hogy kelt ekkor és ekkor, itt és itt s folytatva, hogy megjelentek előtte házasságkötés czéljából X. Y. mint vőlegény és V. Z. mint menyasszony, aztán a tanuk. Mindezeknek a genealógiát újból rubrikákba szedi s azután felolvassa az egész jegyzőkönyvet, a melynek a végén ez a passzus foglaltatik: „Alulírott polgári tisztviselőnek a házasulókhoz az egymással való házasság- 0 kötés iránt tett kérdésére az előtte együttesen jelenlevő házasulok a két tanú jelenlétében személyesen külön-külön kijelentették, hogy egymással házasságot kötnek. Alolirott polgári tisztviselő a házasulókat ez egybehangzó kijelentésük alapján a törvény értelmében hámstársaknak nyílva- * nitotta. Eölolvastatván . . u stb. Természetesen az anyaköny vvezetö fekete zsinoros, sujtásos atillában nemzeti szinü vállszalaggal, komoly és ünnepi méltósággal föltette előbb a szükséges kérdéseket, vőlegény és menyasszony egybehangzó komoly- sággal elmondják az igent, a tanuk pedig szintén komolyan hallgatnak Scanned by CamScanner
