Székes-Fejérvári Naptár, 1896 (24. évfolyam)

Irodalmi rész

— Hogy értsem azt, mindenes?

— A hogy tetszik. Rósz nyelven szobaleánynak hivják.

— Ahá, mindjárt gyanítottam.

Jártunk szépen a színházba, még többet a kulisszák mögé, míg végre meginvitált bennünket a sajtóbiróság.

Én kaptam két hónapot. Slezák két hetet, mert az istentelen gaz ember mindent rámtogott, sőt meg is akart esküdni, hogy én irtani a polgármester ellen a czikkeket.

A lap szünetelt. Slezák két hét múlva hazakerült és csinálta megint három napig, a mikor is megszöktette a primadonnát — az adósságaitól.

«зe

Hallottam egy dalt, fájót, édeset, Melyiktől a szivem zokog és nevet, Tenger bánat, merő szerelem: »Maros vize folyik csendesen.

Hallottam egyszer tavasz éjszakán Úgy dalolta egy kedves kis leány, Talán azért oly drága nekem: »Maros vize folyik csendesen.«

A sötét égen égtek csillagok A csalogány búsan zokogott, Telefutott könnyel a szemem: »Maros vize folyik csendesen..«

Az az idő de rég tovaszállt,

Nem feledtem el azt az éjszakát, Mindörökké átsír lelkemen: »Maros vize folyik csendesen.«

SZÉOSI SZ. IMRE.

Scanned by CamScanner

Шду