Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)

Irodalmi rész

Ejh, bolondság! A gazdálkodásban mindent ki kell aknázni. Eleget tartottak már hűvösséget nyaranként, illő volt, hogy melegítsenek is télen át. A fa is elunja, fiacskám, az egyforma szolgálattételt. Aztán én csak a palántákat szeretem. Kekem is van egy kedvencz plántám, az

* anyjuknak is van egy. Untig elég az.

— No már azokra a palántákra kiváncsi vagyok.

— Az enyimet meg nem mutatom — mondá az öreg, hamiskásan hunyoritva a szemével — az ott van eldugva a kukorcza közt. Pszt!

* Kern látsz valahol fináncot a kerítés mögött? Mert mindjárt rátenné a kezét a király. Hanem a nénéd plántája ehol van.

S botjával odaütött egy növénybokorra, mely a lésza mellett diszlett szétlapulva, mint egy sündisznó, csakhogy zöld sertékkel, melyek hosszabbra és vastagabbra nőve, szeszélyes alakban fonódtak össze.

— Miféle növény ez?

— Ez a bűvös baziliskus fü, öcsém, a mely mindenre jó a világon, Ezt egy lesti tóttól vette a nénéd ezelőtt tiz évvel, nyolcz köböl tiszta búzán. Úgy nézd meg azt a bokrot hékás, hogy ez a fél vármegye patikája. Mert ha állat, ember rosszul lesz, megbetegszik' és már semmi se gyógyit]'a meg, ezt dugjuk a fülébe az állatnak s az embernek herba- theát főzünk belőle, annyi mint szentirás, hogy kigyógyul. Kagy kincs ez a növény. Egy ember hál mellette puskával éjszakánként. Ha olyan bolond nem volnék, milliomos lehetnék belőle.

— De hát akkor itt doktor sincs a környéken?

— Van egy körorvos ; de olyan szegény, mint a templom egere. A parasztokat a feleségem gyógyitja, a doktor csak az urakhoz jár, a kik nem hisznek a bazilikus fü erejében, csakhogy az urak után meg nem él a doktor.

— Hogy-hogy? Hiszen épen megfordítva hinné az ember.

_ Ej, dehogy! A parasztok szidják a doktort, de fizetik, az urak

pedig nem fizetik, de honorárium fejében „pertu“ lesznek vele.

__ Tessék vacsorálni jönni! hangzott a szolgáló harsány hangja.

Az urambátyám lapja.

Vacsora után áttért a beszélgetés a sajtóra.

— Milyen lapot járat urambátyám ?

— Ez idő szerint semilyet! De tudván érkezésedet, valami négy nap előtt előfizettem a „Hon“-ra. Ma tán el is hozza a postas.

— Hisz a „Hon“ már nincs is meg.

— -Úgy? Akkor az „Ellenőr“-re.

— Csakhogy az sincs!

Scanned by CamScanner- 71 -