Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)
Irodalmi rész
maradt legénység az egész éjjelt, a nélkül, hogy a lo\akat megetették volna, a legszigorúbb harczikészenlétben töltötte. A Maglaj felé kiküldött őrjárat azonban semmi gyanúsról sem tett jelentést és az éj tényleg nyugodtan ment el. — Látod — szólott hozzám Milinkovich — a törökök gyava ficzkok nem mernek bennünket megtámadni, föl kellene használni ezt es mindjárt Maglajba kellene mennünk. Én arra figyelmeztettem a századost, hogy két etetest nem lehet mellőznünk, ha azt kívánjuk a lovaktól, hogy szolgálatképesek maradjanak ; azonfelül embereim is most láttak a főzéshez. Dobojból tehát d. e. 10 órakor indultunk el s esti 5 óra felé érkeztünk Maglaj elé. A mudir, kaimakan és több más előkelők azonnal jelentkeztek Milinkovichnal, aki értésemre adta, hogy ezek a legloyálisabb magatartásról biztosították öt. Azonnal megérkezésünk után DeJdeva főhadnagyot 12 huszárral Zepcse felé kémszemlére küldöttem ki, hogy a dolgok állásáról tudósítást hozzanak, a századot pedig a Boszna balpartján (Maglaj a jobb parton fekszik) táborba szállítottam s akkor a tiszteket és altiszteket egy kis kémszemlére hívtam meg, mely Milinkovich vezérlete alatt a környékre terjedt ki. Ez megtörténvén, legkörültekintőbb módon biztonsági szolgálatot rendeztem be s rendeleteket adtam egy váratlan támadás esetére. Elövigyázatból a Boszna jobb partján kikötött összes dereglyéket és csónakokat is a balpartra hozattam s őrizet alá vettem. Milinkovich százados, a ki Maglajt jól ismerte, Heideck főhadnagy által élelmiszereket és takarmányt hozatott onnan. Mikor a legénység mindennel el volt látva, a tisztekkel együtt elhagytam a tábort s a közeibe fekvő hánba (utszéli vendégfogadó) mentünk vacsorázni. Már esti 10 óra volt s iJekleva főhadnagy még nem érkezett vissza szemle- utjából, a mi engem némileg nyugtalanított. Végre 1L óra felé visszaérkezett a századhoz s a tisztek jelenlétében Milinkovich századosnak jelentést tett útja eredményéről. Egy redif őrnagytól (török katonaság) megtudta, hogy Zepcse tele van íölkelökkel, egy görög pap pedig, akivel találkozott, a folkelök számát 8—9000-re becsülte. Dekleva főhadnagy erre résztvett vacsoránkban s beszélgetés közben bátorkodott Milinkovich századosnak szemébe mondani a következőket: «A huszároknak eredeti nézetük van rólad; útközben ezt mondották : „A rácz kapitány majd úgy belevisz bennünket a szószba, hogy majd alig bírunk belőle kimászni.“ Milinkovich hallgatott, azonban én ezen nyilatkozatot helytelenítettem. Kjfél télé visszamentünk a táborba lepihenni; nyugalmunkat semmi sem zavarta föl. A következő napra semmi rosszat sem sejthetünk, annál — 64 — Scanned by CamScanner
