Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)
Irodalmi rész
vényhozótestületet foglalkoztatják, szerencsés tapintattal, iára at an buzgalommal és kedvező sikerrel járt vala el e pályán, melyen mái eddig is oly nagy érdemeket szerzett magának ezentúl nemcsak megmaradni, de mint önállásu hirlapkiadó és szerkesztő munkálkodási köret a közjó érdekében még szélesebbre terjeszteni szándékozik, igazságos kérelmét teljesíteni annál készebbek vagyunk, mivel meggyőződésünk szerint honunk átalakulási jelen korszakában a törvényhozás utján teendők iránt szétágazó eszméknek elöleges megvitatása, tisztába hozatala s azoknak lehető- képi összpontositása mellőzhetlenül szükséges; s ez legsikeresebben az időszaki sajtó utján s oly terjedt ismeretekkel s tárgyavatottsággal biró, szilárd jellemű, s tiszta keblű férfi által, minőnek magát folyamodó ur a haza előtt tettleg bizonyitá, eszközölhető.“ A megye Kossuth hirlap-kiadási szándékát átalános helyesléssel fogadván, abbeli őszinte óhajtását is nyilvánítja, hogy — amint különben nem is kételkedik — az e részben kivántató legfelsőbb kegyelmes engedélyezés hozzájárultával közérdekű czélzatát valósíthatja. A kanczellária Kossuth folyamodványát a szokásos módon, véleményezés végett, a helytartótanácshoz küldte le s a kapott választ 1844. szeptember 13-iki ülésében vette tárgyalás alá, fölterjesztést tévén e tárgyban a királyhoz. Az ülésen Mailáth kanczellár elnökölt, jelen voltak még br. Bedekovich alkanczelláron kívül: Teleki, Barthal, Kussevich, Stettner, Platthy, Beöthy, Lónyay, Czillich, Torkos és Szögyény tanácsosok. Ez utóbbi referált. A fölterjesztésben, mely maga egy terjedelmes latin opus, 15 Írott iv s a hivatalos körök gondolkozásmódját pompásan illusztrálja — el van mondva, hogy időközben Kossuth maga kérte, hogy tervezett lapjának czimét Évlapok-ra egyszerűsíthesse. A helyartó- tanács Kossuth kérvényét a központi czenzori kollégiummal egyesitett kebelbeli közoktatási bizottságnak adta ki, mely a következőkép nyilatkozott: A folyamodványnak azt az érvét, hogy szükséges, mikép alkotmányos országban minden politikai véleménynek meglegyen a maga közlönye, a bizottság nem tartja megállkatónak, mert már eddig is képviselik e véleményeket a meglevő lapok, és pedig a vidékieket és az idegen nyelvüeket nem is említve, a Nemzeti Újság, Hírnök, Világ, Jelenkor és Festi Hírlap. Ellenben kétségbe vonja, hogy hasznos dolog lenne, ha annak a véleménynek, mely a „közügyeket, radikális szerekkel akarja orvosolni“, külön közlöny engedélyeztetnék. Hosszú gyakorlatára támaszkodva, attól is tart a czenzori kollégium, hogy ha a Pesti Hírlap is megtartja eddigi színezetét s az uj lap is a radikális irányt vallja, a két közlöny természetes versenyében egymást tüzelve, minden jog és mérséklet határát nem fogja-e túllépni e versengésben? Ez pedig __eltekintve attól, milyen károkat okozhat különben is, — czenzori kollégiumnak Scanned by CamScanner — 52 —
