Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)

Irodalmi rész

— 53 most is ezer baját ugyan tetézni fogná. Mert most, midőn „az újítóknak rósz vére nemcsak minden czikkbe, de azoknak minden szavába be van csöpögtetveu, ezt a bajt irtani máskép nem lehet, mintha egész czikkeket tőrül a kollégium, sőt egesz lapszámokat elnyom és ez igen rósz hatást tesz a közönségre. Már pedig kétségtelen a folyamodónak önönbevallá- sából, hogy Ö ilyen irtandó elveket szándékozik terjeszteni. A programmal az is kitűnik — folytatja a kollégium — hogy a lap kivétel nélkül minden fajta czikket akar közölni, még talán vallásos vagy hitbölcseleti vitatkozásokat is; ha ez megengedtetik, a czenzura azokat sem törülheti ki azzal az indokolással, hogy nem a lapba valók. Már pedig az ilyes czikkek közölhetők ugyan szakközlönyökben, de az egész közönséghez szólókban nem türhetők. Ha hatszor hetenkint, vagy csak négyszer is jelennék meg a lap, ez a czenzorokra, kik munkával most is túl vannak halmozva uj terheket s talán elviselhetetleneket róna, mert nagyon is meg kell gondolniok, mit adhatnak ki, mit nem s negyedfél évi tapasztalásuk megokositotta őket arra nézve, milyen nehéz a megczenzurázása annak, a mit ez a szerkesztő ir. Ennélfogva a czenzori kollégium a kérelem elutasítását javasolja. “

A kollégium véleményével sokban egyezik a helytartótanácsé is. Elismeri, hogy a czenzorok már is túl vannak halmozva munkával s azért szaporítani kell a számukat. Ő sem tartja jónak, hogy a politikai lapok megszaporodjanak, mert az uj lapok vagy uj nézeteket propagálnak vagy a régieket csavarják roszra s mindezzel csak az éretlen tömeget izgatják. Ő se barátja, hogy szabadság adassák a lapoknak mindenféle czikkek közlésére, mert visszaélnek a szabadsággal. Bujtogató eszméiket majd ártatlan szépirodalmi, kereskedelmi vagy ipari czikkek köntösében csempészik be, majd történelmi események elbeszelesének, magánleveleknek, költeményeknek, vagy szatíráknak álorczája alá bujtatják s nem tekintve milyen bajokat okozhatnak ezzel, igy támadják folyton a meglevő állapotokat. Ha pedig megszorítják őket, az engedélyben adott átalános szabadalmukra hivatkoznak, mely semmiféle czikket sem zár ki. Ajánlja tehát, hogy ezentúl ne átalánosságban adassanak ki engedélyek, hanem politikai lapokból. például vallásos czikkek kioltassanak, a törvényhozás működéséről is csak az országgyűlés ideje alatt lehessen előleges czenzura inellett irni, azután egyáltalában nem, s ha valami vétség történik ez hányban, lapot, czenzort, szigorúan büntessenek.

Magáról a folyamodóról igen érdekesen beszél. A mi a czenzori kMlégknmak azt a^ megjegyzését illeti, - úgymond - bogy Kossuth 1zt az úgynevezett radikális irányt, a melyet a Pesti Hírlapban is ir- dftett, a saját lapjában még nagyobb buzgalomma fogja hirdetni, ogy tetőket kapjon, s minden erejéből terjeszti majd az alkotmányellenes

Scanned by CamScanner