Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)
Irodalmi rész
Ekkor beszólitotta őket a porkoláb. Az ajtó nyitva maradt s teljes számú hadi törvényszék előtt álltak. A feszület mellett két gyertya égett, az elnök — Deák, nyugalmazott őrnagy — kardot húzott, a tagok merev állásban jobbjaikat emelték föl, esküdtek s az auditor felolvasta az ítéletet, mely így hangzott: „ „Streith Miklós bogiári plébános és König Mór káplán, miután saját beismerésük, s összevágó tanúvallomások által meggyözettek, hogy a debreczeni konventnek ápril 14-iki hazaáruló nyilatkozatát a templomban nyilvánosan megmagyarázták, s a népet fegyveres felkelésre buzdították ; különö- ^ sen König Mór, mivel lázitó beszédben izgatott, Streith pedig, mivel a népet fegyverhasználatra oktatta; a haditörvényszék által kötél általi halálra Ítéltettek. Ezen Ítélet a főparancsnok által törvény utján megerösit- tetett, azonban kegyelem utján, oda módosíttatott, hogy Streith Miklós golyó által végeztessék ki, König Mór pedig, tekintve fiatal korát, vagyonvesztésre és 15 évi várfogságra vasban,*) ítéltessék. Streithon az ítélet szept. 5-én reggel 5 órakor fog végrehajtatni.u Ezen iszonyú perczekben oly Jelkierőt fejtett ki ezen ritka jellemű férfin, hogy bámulatra ragadta biráit, s az agg elnök szemeiben kÖnyek csillogtak. Két lépéssel előrehaladott fölemelt karral s érczes hangon igy szólt: — Uraim! kezükben vagyok, megölhetnek, de ha már meg kell halnom, engedjék, hogy mint becsületes ember halhassak meg! Ha holnap 5 órakor agyonlőnek, nem halhatok meg mint becsületes ember. Számot kell adnom templomom vagyonáról, én tartozom másoknak. Kell, hogy adjanak nekem 3 napot. Ezalatt rendbe hozok mindent, ám aztán végezzenek ki. Az elnök mélyen megindult hangon igy válaszolt: — Az nem áll hatalmunkban, hanem azonnal jelenteni fogom Haynau táborszernagy excelenciájánál plébános ur kérését. Ezután elvezette őket a porkoláb, Streithot egy elsőemeleti helyiségbe, a siralomházba, a káplánt pedig előbbi szobájába. Fájdalmas vala az elválás, de Streith most is nyugodt maradt, s igy szólt: — Hiszem, megfogják engedni, hogy láthassam még önt halálom előtt. Hozza magával a fehér kendőt. Nem illenék, ha az én kék kendőmmel kötnék be szemeimet. Ágy asztal és szék volt Streith siralomházának bútorzata, de ő csak a két utóbbit használta, egész éjjel ébren maradt s végrendeletét irta meg. Kik ezen terjedelmes okmányt olvasták, bámulták annak nyugodt és tiszta fogalmazását s azon pontosságot, melylyel mindenről rendelkezett. Számolván világi ügyeivel, számolni kívánt Istennel is s lelki vigaszt kért. Egy szelíd lelkű pap — Ungváry György — hozta meg azt neki. *) Kimig kanonoknak a rablánca, mindig közelében volt elhelyezve. Scanned by CamScanner — 40 —