Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)

Kalauz

207 Permetezzünk a peronospora ellen. Ha ma valaki nálunk bort vásárol, az eladó a nélkül, hogy a vevő kérdezné, siet kijelenteni: „Iram! Ez a bor permetezett szőlőből és pedig háromszor permetezett szőlőből való!1' De nemcsak a bor, ma a szőlővessző is értékes forgalmi anyagot képez s vájjon kinek jutna eszébe nem permetezett szőlőből származó vesszőt vásárolni, vagy ki volna olyan lelkiismeretlen, ilyeneket áruba bocsájtani, vagy eszélytelen ilyen vesszőket saját czéljaira kiültetni vagy épen oltásra felhasználni. — Tudjuk azt is, hogy a földmivelési minisztérium a szőlővesszöket áruba bocsátani akaró szőlősgazdák nyilvános jegyzékébe csak azokat vette fel, a hol előzőleg meggyőződést szerezhetett arról, hogy szőlőterületei­ket permetezték — se tekintetben előreláthatólag a jövőben még erélyesebb intézkedések fognak életbe léptettetni. — De hisz legtöbbet ártunk magunknak, ha a peronospora ellen kellőképen nem védekezünk! — Nem kell talán ma már rémes színekkel festenünk a peronosporát, vagy miként újabban elfogadott nevén hívják, a „plasmoyorá“ -1, hisz az tudja legjobban, a ki ellene nem védekezett, minő kevés és még hozzá minő rossz bort szüretelt. Azért van jelentékenyen nagyobb értéke a vevő előtt a „permetezett bornak mint a miként ekifejezést lépten-nyomon hangoztatni halljuk. De még mennyit szenvednek — főleg a fiatal ültetvények — a peronospora folytán, hol ellene nem védekeztek; — sokszor a fagynak tulajdonítják az ültetvények kipusztulá­sát, noha nagyobb jussa volt abban a peronosporának. De az idősebb ültetvények is meg­érzik azt, hajtásuk silányabb, termésük jelentékenyen kevesebb ! Ismerve tehát a peronospora veszedelmes voltát, ne hagyjuk tudva vagyonúnkat pusztulni. Hisz a permetezéssel járó kiadások aránylag ama károsodáshoz képest, a melyet annak elhagyásával szenvednünk kellene, számba sem vehetők. Lássunk tehát hozzá a permetezéshez, a legutolsó pillanat itt van arra, hogy azok, a kik még a szükséges esz­közöket és anyagokat be nem szerezték, erről gondoskodjanak Permetezzünk mielőtt a baj fellépne, mielőtt csak nyomai lennének a betegségnek konstatálhatok. Előzzük meg a betegség fellépését, permetezzünk már most, főleg a fiatal ültetvényekben, vessző- és oltványiskolákban. De a virágzás előtt, május hó végén, a junius hó elején permetezzük meg összes szőlőinket, alkalmazzuk a preventív eljárást, nehezítsük meg a betegség fellépését. A szőlőmivelés tizparancsolatjának egyik pontja legyen: Szőlősgazdák, permetezzetek a peronospora ellen! A szőlőkarók impregnálása rézgáliczczal, helyes alkalmazás mellett, legalább húsz évre biztosítja azokat az elkorhadás ellen. Ugyanezt lehet mondani természetesen a sodrony- és redénymivelésuél használt oszlo­pokra nézve is. E czélra V2 °/o-os rézgálicz-oldatot kell készíteni oly módon, hogy a gáliczot faedényben forró vizzel — melyben könnyen felolvad —■ öntjük le és jól össze­kavarjuk, az igy nyert oldat aztán egy nagyobb edénybe jön, a melybe a karók beállít­hatók, még pedig úgy, hogy abban az irányban álljanak, a mint a törzsükön fejlődtek, vagyis a törzshöz közelebb eső végükkel legyenek beállítva az oldatba. Megjegyezzük, hogy a karók, bár kifaragva kell lenniök, nem szabad, hogy már kiszáradtak legyenek. Ily eljárás mellett 2—3 nap alatt, ha a karók csak két lábnyira állnak is az oldatban, a folyadék, a karók hegyéig átjárja ezeket. A költség alig jöhet tekintetbe, mert 1000 darab karónál nem magasabb 50 krajczárcál, a végrehajtás egyszerű és az igy impregnált karók tartóssága olyan, hogy még 18 év mnlva is teljesen épeknek mutatkoznak. A még friss Scanned by CamScanner

Next

/
Thumbnails
Contents