Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)

Irodalmi rész

Egy deliquens, a kinek sietős az útja.

Humoros lefolyású kivégzés hire érkezik, Montana, észak-amerikai államból. Egy Ámos nevű rablógyilkos állt a bitó alatt, a kit féltiz órakor kellett kivégezni, mert holttestét még aznap akarták Fort-Scotba szállitani vasúton. A deliquensnek utolsó kívánságához képest megengedték, hogy beszédet mondjon a kivégzés előtt. Hozzá is fogott, de olyan bőbeszédű volt, hogy a sheriff türelmetlen lett és folyton az órára nézett. Végre odaszólt a deliquensnek:

— Amos ur, az istenért, fejezze be a szónoklatát, mert lekésik a vonatról.

A deliquens meghökkent.

— Igazán? — mondá aggodalmas arczczal, — pedig én hive vagyok a pontosságnak.

— Már pedig lekésik, ha nem siet, — feleié az ideges sheriff.

— Akkor bevégzem a beszédet, — szólt a deliquens és átadta magát a hóhérnak.

A kivégzés annak rendje és módja szerint megtörtént s a holttest csakugyan még idejében érkezett a vonathoz.

Szórakozott pap.

N. ref. lelkész, archeolog, különben akadémiai tag is, a világ leg- ^szórakozottabb embere volt.

Egyszer, midőn ép egy phoeniciai antik-lelet korának tanulmányozásába volt merülve, belép hozzá a bábaasszony, hogy bediktálja a tiszteletes úr újszülött gyermekére vonatkozó adatokat.

A lelkész gépileg vezeti be az anyakönyvbe a más körülmények .között általa jól ismert adatokat: apa, anya és keresztszülék neveit.

Végre szórakozottan kérdi:

— Törvényes vagy törvénytelen? Mert bábaasszony, maga felelős az adatok helyes bediktálásáért l

Tudja nagysád, jövendőbelimnél első sorban azt keresem, hogy igénytelen legyen.

— Ó kérem, ebben a tekintetben nyugodt lehet, a ki önhöz megy, annak úgy sem lehetnek valami nagy igényei.

— Kedves Lilli, vallja meg őszintén, előélete szeplőtlen volt-e mindig?

— Igazat megvallva báró ur, mostani szeplötlenségemet a Spitzer- féle arczkenőcsnek köszönöm.- 127 Scanned by CamScanner