Székes-Fejérvári Naptár, 1894 (22. évfolyam)
Irodalmi rész
I la az asszonyka félénk. (Komédia több jelenetben.) Első jelenet. (L i n a és Marcs a.) Lina: Megértett? Marosa: Igenis, megértettem. Lina: .lói van. De mondja el, hogy mi az, a mit megértett? Ma) csa. Először bevezetem ide azt a szemüveges urat, a ki jön Azután pedig kiállók a kapuba. Lina: Mire fog vigyázni a kapuban? Marosa: Hogy jön-e a nagyságos ur. Ha meglátom, beszaladok ide és megmondom. Lina: Helyes. És még mit fog tenni? Marosa: Ha vendég érkezik, azt mondom neki, hogy a nagysága nincs idehaza. Lina: Hgy-ugy, Marcsa. Hanem az isten áldja meg, vigyázzon ám jól. Nyitva tartsa a szemét. Marcsa: Tessék csak rám bizni. Lina: Ne álljon szóba senkivel. Ne bámészkodjék senkire. Ha pedig jönni látja az urat, olyan gyorsan fusson ide, mint a villám. Ugy-e nem fog erről beszélni senkinek? Marcsa: Itt, ezen a helyen stilyesszen el a . . . Lina: Jó, jó. Hanem most menjen. Marcsa: Tessék csak egészen nyugodtnak lenni. (El.) Lina: (egyedül I az órára néz): Azonnal itt lesz. Okvetlenül el log jönni, mert igen-igen szeret. Ah, ö nem fél senkitől, ö nem aggódik semmi miatt. Szembe szállana az oroszlánnal is én miattam. (Összerezzen.) Mintha a kapu nyílt volna. (Hirtelen.) Szent isten! Ha a térjem volna s ö utána jönne Ábel. Ha itt összetalálkoznának. (A karszékbe támaszkodik.) Jaj, végem van. Ez a térjem. Második jelenet. (Lina és Ábel.) Ábel (gyorsan belép és Lináboz siet): Köszönöm! Köszönöm! (Meg^okolja a kezét.) . . • ., „ Lina: Miért jött el, oh, istenem, miért is jött ide. Ábel (meglepetve): Mi történt? . , иЛ(УТГ Lina: Semmi, semmi. De valami elöérzet azt sng,a nekem, hogj 11Hgy baj következik be. — 85 — Scanned by CamScanner
