Székes-Fejérvári Naptár, 1892 (20. évfolyam)
Irodalmi rész
Tudjátok-e, mi a haza? Tudjátok-e, mi a haza? Erdő, mező, berek, liget, Mindnyájunknak szent bölcsője. A mormoló habok közül Őseinknek pihentető Ránk mosolygó tündérsziget, Szép virágos temetője, Kárpátoknak büszke bércze, Mindnyájunknak édes anyja, A Tisza és Duna tája, Híven ölel kebelére... Minden kiesi kis rögecske, Érte éljünk, ha kell, haljunk! Árpád vére hullott rája. Áldás minden porszemére! — Bárhova visz szerencsétek, — Bárhova visz szerencsétek, JEzt a hazát szeressétek! A hazát hűn szeressétek! A házasság előestéje. Monolog. Irta: M. J. de Marthold. (Egy fiatal leány szobája. Ágy; kandalló ; rajta ingás óra; Íróasztal: egy széken menyasszonyi ruha és narancsvirágból font koszorú. Belép egy 17 éves leány, kezében lámpával és az ajtót nyitva tartva a kulisszák mögé beszél.) Igen, mama, rögtön lefekszem . . . rögtön, rögtön, légy nyugodt . . . és aludni fogok . . . aludni! ... Jó éjszakát, kedves kis mamám. (Csókot hint, bezárja az ajtót és egy ideig mozdulatlanul áll.) Lefeküdni, igen, de .. . aludni . . . arról nem állok jót . . . (Sóhajt.) Holnap ! . . , Holnap megyek nőül de Crégnac úrhoz . . . (hirtelen elhallgat, azután bizalmasan) Henrihoz, jegyesemhez. Igen, nőül! Ki hitte volna ezt? — Férjem lesz. Ez furcsa. Egy ur. a ki engem feleségének fog hívni, és a ki azt mondja majd nekem: Te. Eddig csak papa, meg a mama mondták nekem Te . . . no meg a nagybácsi ... és holnap ... — És nekem is tegeznem kell őt? Oh! sohasem fogom merni őt igy szólítani előszörre. Most úgy szólítom: Uram ... és ő engem: Kisasszony . . . Henriette, az unokanővérem, is csak a tizenegyedik napon kezdte tegezni a félj ét. Pedig ő nem félénk; ö volt a legjobb tornász a zárdában, mindig ő vitte el a díjakat . . . Engem is úgy fognak szólítani, asszonyom... mint mamát... Érzem, hogy elpirulok, ha csak rágondolok is... (Tréfásan bókolva.) Asszonyom... ha megszólítanak zárdabeli társaim, az urak, vagy akárki; Asszonyom, ha levelet kapok ... Oh! Az .első levelemet, a melyiknek a borítékján asszony lesz, megőrizem, elteszem ide ni, ereklyéim közé, irószekrénykémbe. (Az asztalon lévő irószekrénykéből egy hétrét hajtott papiroslapot vesz elő.) Elcsentem egyet a házassági jelentésekből. (Olvassa.) „... örömmel jelentik ö — 41 — Scanned by CamScanner
