Székes-Fejérvári Naptár, 1892 (20. évfolyam)

Irodalmi rész

ébersége hamar belátta, mindenki óhajtotta, hogy még soká maradjon érseki székében, épen most, mikor az egyház-politikában ismét mozgalom indult meg.

Betegségének hire csaknem egyszerre terjedt el azzal a vigasztalás nélküli tudósítással, hogy e betegség végzetes, az orvosok fölhagytak a reménynyel. Január 22-én már halálát várták. Mélyen meghatott mindenkit a szomorú hir, s lemondással vártuk az Esztergomból érkezett további táviratokat. 23-án reggel a fővárosban már mindenki tudta, hogy Magyar- ország főpapja meghalt.

Az ország legnagyobb méltóságára szegény sorsból emelkedett föl. Apja közönséges mesterember volt Székes-Fejérvárott. Itt született Simor János lSl3-bau, itt végezte gymnáziumi tanulmányait. A papi pályára lépvén, Pozsonyban, Nagy-Szombatban tanult, majd a bécsi Pazmanaeumba küldetett. Mint rendkívül szorgalmas ifjú vált ki. Az egyházi pályát a fővárosban kezdte, mint terézvárosi káplán. Itt nemcsak képzettsége, hanem jeles szónoki képessége is ráirányozta a figyelmet, s az egyetem theologiai karánál mint tanárt és hitszónokot alkalmazták. Majd Bécsbe vitték, hol a Pazmanaeumban a tanulmányi felügyelői állást bizták rá. Két év mnlva plébános lett Bajnán; de négy év múlva Esztergomba hívták theologiai tanárnak, érseki titkári helyettesnek. 1850-ig maradt itt, mikor Bécsbe szólittatott, udvari káplán s a felsőbb theologiai intézet kormányzója lett, majd tanácsosi rangot és fehérvári kanonokságot kapott. Ehhez járult még a széplaki apátság. Thun Leo, osztrák kultuszminiszter alatt a magyar egyházi ügyek reíerendáriusa volt. Simor gyorsan emelkedett. s egyéni értékét méltányolni tudták. 1857. márczius havában győri püspökké neveztetvén ki, az egyháznagyok közt kezdődött fényes szerepe, melyet bőkezű jótékonysággal kötött össze. Győri püspök korában mondta, hogy: „a püspök vagyona az istené és a szegényeké.“ Ezt a jelmondatot követte is. Győri püspöksége alatt már nagy áldozatokat hozott, esztergomi primássága alatt pedig átlag minden évben százezer forintot fordított egyházi, iskolai és jótékony czélokra. Tiz évet töltött Bécsben. Mikor Sczitovszky herezegprimás halála bekövetkezett, nehéz feladat volt e helyet betölteni, melyet a boldogult prímás politikailag is fontossá tett abban a nehéz feladatban, hogy a nemzetet és uralkodóját kibékitse. Akkor épen a kibékülés már ténynyé kezdett válni, s a primási szék betöltését az is sürgőssé tette, hogy a koronázás közeledett.

Az esztergomi érsekségre még nem a magyar kormány nevezte ki Simort. 1867. jan. 20-ikán, mikor a kinevezés megtörtént, magyar minisztérium még nem volt. Sczitovszky 1866. október 19-ikén (szintén pénteken, mint Simor, reggel 7 óra 45 perczkor) halt meg. Az érseki szék tehát csak rövid ideig volt üresen. A Majláth-kormány ezt a kinevezést még

á*

Scanned by CamScanner

— 27 —