Székes-Fejérvári Naptár, 1892 (20. évfolyam)

Irodalmi rész

maga akarta elintézni, s kevéssel a felelős minisztérium kinevezése előtt Simor kinevezése is megtörtént koronázó prímásnak. A koronázás junius 8-ikán ment végbe. Simor életének legnevezetesb eseménye ez. Az első magyar királynak, ki parlamenti alkotmányra teszi le az esküt, kit felelős miniszterek álltak körül, ö illesztette fejére a koronát, gróf Andrássy Gyula miniszterelnökkel. Az érseki széket Simor csak kevéssel a koronázás előtt, 1867. május 16-ikán foglalta el. A történeti igazság kedvéért fül kell jegyezni, bogy az akkor.i közvélemény mást óhajtott volna a primási székre. Huszonnégy év alatt megmutatta, bogy nem méltatlanra esett a választás.

Közvetlenül a koronázás előtt két nappal kapta meg ö felségétől a Szent-István-rend nagy keresztjét. Peóniából is több kitüntetés orte. A bibornoki barettet 1874. január 13-án vette át Budán a király kezéből. Rómában többször megfordult. Ott volt 1870-ben a zsinaton is, s a pápai csalhatatlanság kérdésénél a szabadelvű egybáznagyok közt foglalt helyet és nagy hatással emelte föl szavát. Ott volt 1867. jun. 29-ikén is, mikor Péter és Pál apostolok vértanuságának tizennyolez-százados emlékünnepét ülték. Ekkor történt, hogy a rendezett fényes körmeneten, mely egy egész világot vala képviselendő, a rendező-bizottság nem akarta elismerni a magyar prímásnak előjogát, hanem egyszerűen a legfiatalabb érsekek után állapította meg helyét. Simor oly erélyesen szólalt fól Írásban a magyar primási méltóság jogai és állása védelmére, hogy a pápa parancsára rögtön megváltoztatták a hivatalos rendet és a magyar prímás-érsek a patriárkhák után kapta megillető helyét. IX. Pius utóbb egy kihallgatásod több főpap előtt „erélyes embernek“ nevezte Simort és nagyon megdicsérte.

Az esztergomi érsek, mint Magyarországnak lierczegprimása is, országos, egyházi és egyház-politikai számtalan teendőkkel van elhalmozva, azonkívül nagy megyét, majdnem 500 plébániával 45 esperesi kerületben kormányoz. Ezen nagy gépezettel való működés először is az egyének személyes ismeretét föltételezi. Az új érsek minden papját önmaga-adta világításában akarta megismerni, azért 1867. október 25-ikén minden egyestől Önéletrajzokat kért, hogy míg személyesen lesz tehető, addig is ez úton ismerje meg papjait. Innentul egész napjainkig egymást érték alkalmi vagy időszerű értekezései, rendeletéi, tanításai vagy utasításai az egyházi élet és tevékenység sokféle ágaiban. Minden évnek megvoltak az úgynevezett „főpapi körlevelek“ köteteiben nagy és kis dolgozatai, e főpap egyházi tudományosságának tárházai. Forma, alkalomszerüségen túl emelkedő tartalmasság és erőteljes irály tették becsessé ezen, ma már sok kötetre menő iratait.

Simor fiatal korában is számos theologiai tanulmányt irt. Eömunkája azonban: „A római pápa tévmentességéröl szóló ősi hagyományok tanú*

Scanned by CamScanner

— 28 —