Székes-Fejérvári Naptár, 1891 (19. évfolyam)
Irodalmi rész
30 ragaszkodott, s ezen föltétel mellett szállott a magyar korona minden magyar királyra, ki a sanctio pragmaticának megkötése óta Magyarország trónjára lépett. Csak IT. József császár volt III. Károly maradékai közül, ki magát meg nem koronáztatta s uralkodott absolut hatalommal, de Magyarország törvényes királyának soha el nem ismertetett, s nemcsak törvényhozási s közigazgatási rendeletéi, miket élte végnapjaiban maga is visszavont, hanem a magánosok részére kiadott adomány-levelei s privilégiumai is, törvény által érvényteleneknek nyilváníttattak, mint ezt az 1790. évi 32-ik t.-czikkely bizonyítja. Mária Terézia volt az első magyar király, ki a sanctio pragmatica erejénél fogva lépett Magyarország trónjára. Az ő trónralépte által lépett tehát a sanctio pragmatica legelőször életbe és midőn a magyar trónt elfoglalta, pontosan teljesítette is azon föltételeket, mikhez örökösödési joga kötve volt, kiadta a királyi hitlevelet, letette a koronázási esküt, sőt az 1741-i 8. t.-czikkelyben újra biztosította Magyarországot, hogy az ország jogait, szabadságát, törvényeit szentül megtartja s ünnepélyesen kijelentette, hogy Magyarország az örökös tartományok módja szerint soha sem fog kormányoztatni. A második magyar király IT. Leopold, ki bátyjának, a meg nem koronázott II. Józsefnek halála után lépett trónra, kiadván koronázásakor a királyi hitlevelet, s letévén a koronázási esküt, azonfelül egy külön t.-czikkben Magyarország önállását és függetlenségét még részletesebben biztosította. Ugyanis az 1790-ki 10. t.-czikkben világosan elismeri, hogy: „ámbár az uralkodóház nőágának az 1723. 1. és 2. t.-czikkékben Magyarországra nézve megállapított örökösödése ugyanazon fejedelmet illeti, kit a. megállapított örökösödési rend szerint az elválaszthatlanul és eloszthatlanul bírandó örökös tartományokban illet az uralkodás, Magyarország mindazonáltal szabad ország s egész országlási formájára nézve független és semmi más országnak, vagy népnek lekötve nincs, hanem saját önállással s alkotmánynyal bir s abban a király csak az országnak saját törvényei szerint, nem pedig a többi tartományok módjára országolhat és kormányozhat.“ És egy másik törvényben az 1790-dik évi 12. czikkben elismeri azt is: „hogy Magyarországban a törvények alkotásának, eltörlésének s ma gyár ázásának joga a törvényesen koronázott királyt és az országgyűlésére törvényesen összesereglett országos rendeket közösen illeti, s ezen jogot az országgyűlésen kívül gyakorolni nem lehet. A végrehajtó) hatalmat pedig Ö Felsége csak a törvények értelmében gyakorolhatja.“ — A törvények ezen szavai s a fejedelemnek ily határozottan világos elismerése után lehet-e Magyarországnak alkotmányos önállásán kételkedni ? Első Ferencz, ki édes atyja után a magyar koronát öröklötté, nemcsak a királyi hitlevélben biztosította a nemzet jogainak, szabadságának s Scanned by CamScanner
