Székes-Fejérvári Naptár, 1891 (19. évfolyam)
Irodalmi rész
31 törvényeinek megtartását, hanem későbben is, uralkodásának 33. évében, az 1825. évi 3. czikkelyben újabban kijelentette, hogy a fonnemlitett 1790. évi 10. t.-czikk rendeletét szorosan meg fogja tartani s nyiltan elismerte, hogy az adó és katonaállitás kérdéseit az országgyűléstől elvonni s az országgyűlésig megajánlott adót országgyűlésen kivül soha semmi szin alatt fölemelni sem lehet. Hasonló biztositásokat adott a nemzetnek V-ik Ferdinánd is királyi hitlevelében, sőt még bővebbeket azon törvényekben, miket 1848-ban szentesitett. A sanctio pragmatica nem egyszerű törvény, nem egyszerű diploma, nem octroyrozott adomány vagy ígéret, hanem kölcsönös egyezkedés folytán kötött alapszerződés, melyben egyrészről őseink a habsburgi ház nőágának javára ünnepélyesen lemondottak azon jogról, hogy a habsburgi ház Hágának kihaltával szabadon választhassák királyukat, más részről pedig 111. Károly, ki a nemzet ezen szabadválasztási jogát 1715-ben is a 3-ik törvényczikkelyben nyiltan elismerte, a nemzet részéről kikötött föltételek teljesítését, az ország önállásának, függetlenségének, jogainak, szabadságának, törvényeinek föntartását ígérte. Az ekkép szabad egyezkedés mellett kötött két oldalú alapszerződés teljes erejében s minden föltételeivel együtt életbe lépett, minden azután következett koronás királyok által megtartatott, az abban foglalt biztosítások újabban s részletesebben ismételtettek s a jogszerűen kötött szerződést jogszerű gyakorlat szentesítette. Lehet-e, szabad-e most azon szerződést egyoldalulag megszegni s a nemzettől követelni azon kötelezettséget, mi abban foglaltatik, de a kötelezettség föltételeit mellőzni vagy hiányosan és csak némely részben teljesíteni. Midőn egyrészről mind a sanctio pragmaticában, mind egyéb törvényeinkben ily világosan ki van fejezve a közöttünk és az örökös tartományok között létező azon törvényes kapocs, mi az uralkodóház ugyanazonosságában áll, vagyis a personal-unío, ennél szorosabb kapcsolatnak, a valóságos real-unionak nyoma törvényeinkben nincs; sőt a fölhozottak kétségtelenné teszik, hogy real-unio közöttünk és közöttök nem is létezett, s azt létrehozni Magyarországnak szándéka soha nem volt. Világos ez Magyarország és az örökös tartományok közjogi helyzetének természetéből is. Ha 1723-ban a sanctio pragmatica meg nem köttetik, III. Károlynak 1740-ben történt halálával, minthogy benne a habsburgi ház fiága kihalt, Magyarország szabadon választhatta volna királyát s ekkor nem lett volna lehetetlen, sőt tekintve a nagy befolyást, melyet azon korban Francziaország gyakorlott az európai politikára és tekintve Nagy Fridrik személyességének hatását, tekintve azt is, hogy mind a franczia udvarnak, mind Nagy Fridriknek érdekében volt az Scanned by CamScanner
