Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1943

nyelvek tanára. Dr. Greizinger Iván (1862 99), zeneszerző. Gulner Gyula (1842-1909), belügyi államtitkár. Dr. Günther Antal (1847- 1920), igazságügyi miniszter, majd a. Küria elnöke. Dr. Halász Lajos (1861—1940), koronaügyész. Dr. Horvát Árpád (1820—94), a budapesti egyetemen az oklevéltan tanára. Horvát István (1784—1846), a budapesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára. Janny Gyula (1842—1916), a budapesti egyetemen sebésztanár. Jánosi Gusztáv (1842—1911), vál. püspök, műfordító [Megszabadított Jeruzsálem], Ybl Miklós (1814-91), a hazai új renaissance halhatatlan mestere [Királyi palota, Szent István bazilika, Operaház]. Dr. Kétly Károly br. (1839—1927), a budapesti egyetemen* a belgyógyászat európai hírű tanára. Dr. Klebelsberg Kunó gr. (1875—1932), belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter, kultűrpolitikus. Kreskay Imre Tamás (1748—1811), pálos költő. Dr. Kuncz Ignácz (1841 — 1903), a kolozsvári egyetemen a politika tanára. Dr. Laufenauer Károly (1848 — 1901), a budapesti egyetemen az elmekórtan első tanára. Dr. Lauschmann Gyula (1861 — 1918), tiszti főorvos, várostörténeti író. Letenyei Lajos (1822—68), gazdasági író. Matkovich Pál (1836—87) humorista író. Dr. Májer József (1785—1834), őrkanonok, kitűnő egyházi szónok. Meszlényi Gyula (1832 — 1905), szatmári püspök. Miller Jakab Ferdinánd (1749—1823), történetíró és forráskiadó, a M. N. Múzeum első igazgatója. Dr. Séllyei Nagy Ignác (1733—89), az első székesfehérvári püspök. Pauer János (1814 — 89), felszentelt püspök, történetíró Dr. Platz Bonifác (1848 — 1919), kir. főigazgató, földrajzíró. Pyrker János László (1772—1847), velencei pátriárka, majd egri érsek. Reguly Antal (1818—58), a finn-magyar rokonság kutatója, néprajzi gyűjtő. Dr. Reseta János (1776—1862), a budapesti egyetemen a német nyelv és irodalom tanára. Dr. Róder Alajos (1812—78), budapesti egyetemi tanár, majd kir. főigazgató. Dr. Rónay Jácint (1814—89), szkutari püspök, Rudolf trónörökös magyar történelem tanára. Dr. Say Móricz (1830—95), honvéd-tűzmester, kir. főigazgató. Dr. Schmidt József (1848—1926), kereskedelemügyi államtitkár, a Pénzintézeti Központ első elnöke. Dr. Schwarcz Gyula (1838 — 1900), a budapesti egyetemen az ókori történelem tanára. Dr. Semmelweiss Ignác (1818—65), világhírű felfedező, a budapesti egyetemen a szülészet tanára. Dr. Simor János (1813—91), bíboros hercegprímás. Szalay László (1813—64), hírlapíró, törvénygyűjtő és történetíró. Szögyény-Marich László gr. (1841 — 1916), a király személye körüli miniszter, majd berlini nagykövet. Szutsits Mátyás Pál (1767—1834), székesfehérvári, majd diakovári püspök. Dr. Vajda Gyula (1843 — 1909), a kolozsvári egyetemen a művelődéstörténelem tanára. Vajda János (1827-97), költő. Dr. Vass József (1878—1930), közélelmezési, vallásés közoktatásügyi, majd népjóléti miniszter [Lex Vass]. Vörösmarty Mihály (1800—55), a »Szózat« halhatatlan szerzője. Dr. Wekerle Sándor (1848-1921), pénzügyminiszter, majd miniszterelnök. Dr. Wetzel Gyula (1846 ^1910), a szabadalmi hivatal elnöke. Zichy Aladár gr. (1864—1937), az utolsó király személye körüli miniszter. Dr. Zichy Gyula gr. (1871 — 1942), pécsi püspök, majd kalocsai érsek. Dr. Zichy János gr. (1868—1944) vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Ciszt. Diákszövetség alapító-elnöke. Zichy Jenő gr. (1837—1906), etnográfiái kutató, a magyar ipar fejlesztője [»ipargróf«]. Dr. Zichy Nándor gr. (1829 — 1911), tárnok-mester, a néppárt alapítója. Zigány Árpád (1865 — 1936), klasszikus műfordító. _ 7 —