Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1941
gel, »a tudományos pályákhoz mért értelmi felkészültséggel« iparkodunk az Intézetből kibocsátani. Ebben a nagy feladatban semmit sem bízhatunk a véletlenre; minden részletmunkának, anyagkiválasztásnak, feldolgozásmódnak tervszerűen kell történnie. Általános és Részletes A magyar tanári rend nevelő munkájának egyséTantervi Utasítások, g 65 1^ X^ ett adtak l , a t VKM. ? »Tanterv«, az »Utasitas«, a »Reszletes Utasitasok« c. nemes »szolgálati könyveket«. Az 1941 — 42. tanév elején megkaptuk a K. I. F. »Általános és részletes Tantervi Utasításait« is. Ez nem jelent kétféle legfelsőbb irányítást. Katolikus iskoláink nem akartak különválni az állami iskoláktól, csak munkatöbbletet vállaltak, amikor a katolikus szülők gyermekeit az »egy a szükséges« szellemében akarják vezetni. A magas tanügyi kormány a katolikus iskolát annyira elismeri és értékeli, hogy kitüntető megbízásaiban nem tesz különbséget állami és nem állami tanárok között. A katolikus tanár épen azért büszkén és hálásan fogadja a fennkölt szellemű és lelkes stílusú katolikus Utasításokat; bennük értékes eszméket talál nemcsak az általános, hanem a szaktárgyi részben is. I Értekezletek ^ nevelés egységességét célozzák a tanári testület értekezl— : ]etei is. Rendtartásszerű értekezleteink voltak: 1941. szept 1-én alakuló értekezlet. Szept. 15-én I. módszeres értekezlet. Ezen megboldogult Gálos Bernát igazgató gazdag lelkéből és tapasztalataiból merítve az iskolai élet minden tényezőjére nézve értékes útmutatást nyújtott. Gonda Keresztély a mult nyári modernnyelvi tanfolyam tanulságait lebilincselő módon tolmácsolta a tanári testület előtt. Nov. 18-án I. nevelési tárgyú értekezlet. Gálos Bernát igazgató a katolikus Utasítások világánál »A katolikus nevelő munkáról« értekezett a tőle megszokott mélységgel és emelkedett formában, mintha szellemi végrendeletét akarta volna ránk hagyni. Lakatos Dénes dr. »A történelem nemzetnevelő fontossága« címen izzó lélekkel, ragyogó stílusával a történelemtanár nagy küldetését boncolta. Nov. 25-én I. ellenőrző értekezlet. 1942. január 26-án I. félévi osztályozó értekezlet. Febr. 16-án II. módszeres értekezlet. Mészáros Gellért mb. igazgató, Milakovszky László dunántúli ker. kat. főigazgatónak a pedagógiai értekezletek szelleméről kiadott magvas értekezéséből kiindulva a didaktika és a methodika fogalmáról tartott gyakorlatias előadást. Mohay Ádám az Intézet filmoktatásában mutatkozó nehézségeket, ezek megoldását tárgyalta a szakember beavatottságával. Márc. 9-én II. félévi nevelésügyi értekezlet. Mészáros Gellért mb. igazgató »Mit mondanak az általános Utasítások a szelekcióról ?« címen a tanár legnehezebb feladatáról értekezett, amely abból adódik, hogy — sok más országgal ellentétben, ahol az ifjak a főiskolai tanulmányokra jogosító érettséginek megfelelő vizsgálatot idegen bizottság előtt teszik le — hazánkban az érettségiztetés a gimnázium kitüntető, de felelősséggel járó kötelessége. Ennek a gyűlésnek tanácskozó jellegét Marschall Rafaelnek »Mik az előfeltételei annak, hogy az Actio Catholica ifjúsági szervezete létrejöhessen ?« c. előadása adta meg; a kérdés eredetének és irodalmának teljes ismeretében készült alapos tervezet — a hozzászólásokkal együtt — tisztázta a tanári kar előtt ezt a ma egyre többet vitatott problémát. Mészáros Gellért és Grész — 37
