Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1940

és a rossz hangulat életünk irányításában. Elmélkedés Reviczkynek Magamról c. költ. alapján, b) Hogyan érti Prohászka azt, hogy minden magyar ifjú új honfoglaló legyen ? c) Miért piros az ég ? Szociális nevelés. A helyes életszemlélethez tartozik a mélyen érző szociális lelkület és az ebből folyó helyes magatartás. Lelki nemesség, jóság, mások bajai iránt tanúsított részvét, mások törekvéseinek megértése összetevői ennek a szociális lelkületnek Ezeket kiegészíti igényeink mérséklésének s a mostohább sorsú embertársaink javára való lemondás készsége. Törekedtünk tanulóinkba átültetni azt a meggyőződést, hogy minden magyar embert tekintsen testvérének, mert hiszen a társadalomban csak úgy érvényesülhet a tekintély elve, ha alapja a kölcsönös megbecsülés. Fontos átalakító tényező a szociális nevelésben a családon kívül az iskolában az osztályközösség. Az osztály nagy hatással van a későbbi társadalmi magatartásra. Az emberi együttlét nem képzelhető el másképpen, csak ha az emberekhez alkalmazkodunk és bánni tudunk velük, ahogy az osztály élete ezt bizonyítja. Veszekedés és lárma azért van, mert a tanulók még nem szokták meg azt, hogy mások érdekeire is tekintettel kell lenniök. Az év folyamán beidegeztük ifjúságunk lelkébe, hogy kötelességei vannak nemcsak a családdal és a nemzeti közösségei, hanem minden embertársával szemben is. Igyekeztünk bennük tudatossá tenni azt a meggyőződést, hogy haza- és munkaszeretet, erkölcs, becsület és kötelességteljesítés nélkül nem válhatunk kiegyensúlyozott jellemekké, felelősséget érző, Isten- és emberszerető egyéniségekké. A gyermek személyiségén túl, igyekeztünk megismerni a gyermek környezetét is, amelyben él és amelyből kiáradó lelki hatások fokozatosan irányítják és befolyásolják. Ismert dolog mindnyájunk előtt, hogy a kedvezőtlen szociális helyzet a legkedvezőbb lelkiadottságokat is nemcsak hátrányosan befolyásolja, hanem tönkre is teheti. Szociális intézményeink előfutárai a társadalom hasonló berendezéseinek. Ezért ezekben erősen foglalkoztattuk tanítványainkat, különösen a segélyző egyesületben, a jómódúakat és a rászorulókat egyaránt, mert a szociális lelkületre mindegyiknek egyaránt szüksége van. Természetesen kerültük azt, hogy a rászorulók előtt a jótéteményt túlságosan kiemeljük, mert az önérzetnek gyakori próbára tevése olykor mély elkeseredést szül. Filmoktatás. Nagyra értékeljük azt a korszerű, semmi mással nem helyettesíthető szemléltető eszközt, melyet az oktatófilm jelent nevelő-oktató munkánkban. Minden tárgy tanításában hasznos és szükséges, a természetrajzi, vegytani és földrajzi oktatásban pedig szinte nélkülözhetetlen. A természetrajzi tárgyak és a vegytan tanításában fontos feladat, hogy ne csak a tudnivalók száraz közlésével építsük fel a tanulók ismeretrendszerét, hanem adjunk nekik módot arra is, hogy közvetlen tapasztalataik és megfigyeléseik sorozataival alkossanak képet maguknak a szerves és szervetlen világ összefüggéséről, jelenségeinek értelmezéséről és tárgyainak mibenlétéről. Ilyen módon tudjuk csak önálló gondolkodásra nevelni és önmunkásságra sarkallni a reánkbizottakat. A közvetlen tapasztalásnak és megfigyelésnek azonban sokszor elháríthatatlan akadályai vannak. Ha tehát magát a tárgyat, jelenséget vagy folyamatot nem tudjuk szemléltetni a maga — 35 -=