Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1939

lett. Tanulságok Balassa költészetéből, b) Az irodalomtörténetben tanult első részletesebb életrajzok egyikének tanulsága, c) Napoleon magyar politikája. 3. a) A helybeli cisztercita templom valamelyik jezsuita tárgyú festményének ismertetése, b) »Külső cselekedeteiben kiki tartozik magát úgy viselni, mint hivatala és méltósága kívánja: de e mellett arra köteles, hogy mindenekben magát megalázza.« (Pázmány.) c) A XVIII. sz. politikai gondolkozásának változásai. d) A barométer. 4. a) Mikesnek az isteni Gondviselésbe vetett hite a könyv szemelvényei alapján, b) »Tudok olyant eleget, Akivel még életet Nem cserélek« (Pálóczi Horváth), c) A történelem a népeknek ébren tartó emlékezőtehetsége. Emlékezés Mátyás királyról. 5. »Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is: de soha ne feledd, miképen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség« (Kölcsey). 6. a) A rokokó életöröme Csokonai lírájában, b) »írtam, mert nem lévén kivel Hazám nyelvén beszélni, Himfyvel volt kedvem s vágyom Eszmét s érzést cserélni« (Kisfaludy S). Mi készteti az embert beszélésre, írásra ? c) Hogyan keletkezik a szivárvány ? VIII. osztály. 1. aj A Zalán futásától a Vén cigányig, b) Vörösmarty, Széchenyi híve. 2. a) Széchenyi és Kossuth, b) A regényíró-triász világnézete. 3. Jókai-regény széptani fejtegetése. 4. a) Prohászka-írás ismertetése. b) A modern líra. 5. a) Legkedvesebb diák-élményem, b) Búcsú, c) Életprogramul. Szociális nevelés. A szociális nevelés iskolai nevelésünknek egyik fontos célja volt. Tanítványainkból olyan embereket akarunk nevelni, hogy azok a magyar testvéreik iránt, mint egyének iránt és az egész magyar társadalom iránt megértő lelkülettel és áldozatkészséggel viseltessenek, hogy kifejlődjék bennük a közösségi életszemlélet. Először meg kell ismerniök a társadalmi életet és erőket. A társadalomban nagy értékek vannak: vallás, erkölcs, tudomány, művészet, gazdasági erők stb. A tanulóknak ezeket mind meg kell ismerniök, mert hatásukat csak így tudják mérlegelni. A helyes életszemlélethez tartozik a mélyen érző szociális lelkület és az ebből folyó helyes magatartás. Lelki nemesség, jóság, mások bajai iránt tanúsított részvét, mások törekvéseinek megértése összetevői ennek a szociális lelkületnek. Ezeket kiegészíti igényeink mérséklésének s a mostohább sorsú embertársaink javára való lemondás készsége. Törekedtünk tanulóinkba átültetni azt a meggyőződést, hogy minden magyar embert tekintsen testvérének, mert hiszen a társadalomban csak úgy érvényesülhet a tekintély elve, ha alapja a kölcsönös megbecsülés. Fontos átalakító tényező a szociális nevelésben a családon kívül az iskolában az osztályközösség. Az osztály nagy hatással van a későbbi társadalmi magatartásra. Az emberi együttlét nem képzelhető el másképpen, csak ha az emberekhez alkalmazkodunk és bánni tudunk velük, ahogy az osztály élete ezt bizonyítja. Veszekedés és lárma azért van, mert a tanulók még nem szokták meg azt, hogy mások érdekeire is tekintettel kell lenniök. Az év folyamán beidegeztük ifjúságunk lelkébe, hogy kötelességei vannak nemcsak a családdal és a nemzeti közösséggel, hanem minden embertársával szemben is. Igyekeztünk bennük tudatossá tenni azt a meggyőződést, hogy haza- és munkaszeretet, erkölcs, becsület és kötelességteljesítés nélkül nem válhatunk kiegyensúlyozott jellemekké, felelősséget érző, Isten- és emberszerető egyéniségekké. A gyermek személyiségén túl igye— 32 • —