Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1939

nagyobb szakszerűség mellett sem küszöbölhető ki és nem is kívánatos, végül a tantárgy sajátossága. Ép ezért nem könnyű dolog annak a megoldása a gimnáziumban, hogy az egyes tantárgyakban a tanulók fejlődési fokának és a tantárgy sajátosságainak egyaránt megfelelő módszert alkalmazzon. A gimnázium akkor oldja meg tökéletesen feladatát, ha szerencsésen kihasználja azokat az előnyöket, amelyek a nevelés tényezőiben: a tanulókban, a művelődési anyagban, a környezetben és a tanárban találhatók. Ma a nevelő-oktatáshoz a szaktudáson, rátermettségen, magas erkölcsi érzéken, lelkiismeretes munkán túl pedagógiai, egészségvédelmi és szociális ismeretek is szükségesek. Lélektani, karakterológiai, fejlődéstani tudásra szüksége van minden oktatónak, hogy tanítványait megismerje és így a nevelés mikéntjét, a megfelelő módszert megtalálja. Ismernie kell tanítványai jó és rossz tulajdonságait, lelkületét, értelmi képességeit, az érzelem, akarat és erkölcs világát. Alkalmazkodnia kell a gyermek lelki egyéniségéhez. Minden gyermek más és más s így különböző befolyásra és ösztönzésre szorul. A gyermek lelki struktúrájának megismerése tehát nélkülözhetetlen feltétele az eredményes munkának. A gimnázium céljának másik része a tanulóban az egyetemre és más főiskolai tanulmányokra való képesség kifejlesztése. Míg a vallásos alapon való nevelés és az általános műveltség közvetítése elvontnak látszik, addig az egyetemre való képesség fejlesztése teljesen gyakorlati kívánság. A gimnázium céljának ez a része határozott követelményeket támaszt a gimnáziumi neveléssel és oktatással szemben. Megkívánja tőle, hogy a tanítás anyagával, módszerével, egész iskolai életével a kötelességteljesítést fejlessze a tanulóban. Nem a szakember hivátásszerű kötelességteljesítését, mert a gimnázium nem szakiskola, hanem az ennél még nehezebb, önmagáért való kötelességteljesítést, hogy megállja a helyét ott, ahová az élet odaállította. A gimnázium előkészületi ideje alatt fejlődik ki a tanulóban a szükséges munkakészség is. A munkakészségnek értelmi, érzelmi, akarati és testi feltételeit a különféle tantárgyak alkotják. Az egyetem megköveteli még a gimnáziumtól, hogy a tanulókat a tudományos pályákhoz mért értelmi felkészültséggel bocsássa útnak, vagyis annyit el kell érnie, hogy a tudományos munka iránti érdeklődés, gondolkozó képesség és az elinduláshoz szükséges ismeretanyag meg legyen bennük. Magyar írásbeli dolgozatok. V. osztály: 1. Vakáció - élmény. 2. a) A pogány magyar képe Hóman írása nyomán, b) A Margit-legenda apácája, c) A magyar nyelv halhatatlansága. (Tolnai Vilmos). 3. Karácsonyi levél. 4. a) Az ifjú és az öreg Toldi. b) Márton kanonok. 5. a) Mátyás király dicsősége. Szónoki beszéd-kísérlet. b) Beszéd finn testvéreink érdekében. 6. A felsőosztályos gimnázista. VI. osztály: 1. A magyarság az európai viharban. 2. A magyar paraszt. 3. a) A kis Jézus jár az erődvonalak között, b) A Zrinyiász világa. 4. a) Legkedvesebb regényem, b) A bonyodalom. 5. a) A dal szerepe az ember életében. 6. Az akarat költészete. VII. osztály: 1. a) A magyar »munkát és fáradalmat magasztosan elvisel, tűri az égető meleget és a fagylaló hideget«. (Bölcs Leó.) b) Az üdvösség útját kereső középkor, c) »Szerzője ferencrendi szerzetes, aki a mohácsi csata utáni harcokban esett el.« d) »A csillagjóslás babonás tudománya.« 2. a) A legmélyebb igazságok megismeréséhez mindig szenvedő szív kel— 31 • —