Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1939

Felhangzott ajkukról az ősi csíkmegyei népdal: .»Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek . . .« Winkler László VIII. o. tanuló búcsúzott társai nevében a tanári kartól és az ittmaradt diáktársaktól. Ezután következett a legmeghatóbb pillanata a búcsúzásnak: Somody István kis elsős diák odaáll az ötvenhárom búcsúzó nagydiák elé, kezében hatalmas nefelejcs-csokorral és arra kéri a távozókat, maradjanak hívek az Alma Mater szelleméhez és szeressék tovább is, mindig az ősi intézet minden tanulóját. Ezután a VIII. osztály énekkara a »Gaudeamus igitur<yi énekelte el, majd elindult a búcsúzó diakok csapata a régi gimnáziumba. Útközben a »Ballag már. . .« helyett egy erdélyi népdal dallamára Ádám László VIII. o. t. versét énekelték: »Ballag az osztály, búcsúzik csendben, Könny ragyog sok diákszemben. Isten hozzád pajtás, iskola, Boldogabb tán nem leszek soha . . .« A régi iskolaépület udvarán a hagyományokhoz híven megkoszorúzták intézetünk hősi halottainak és nagyjainak emlékművét, azután pedig a rendház falában elhelyezett Vörösmarty-, Virág- és Ányos-emléktábla előtt rótták le kegyeletes tiszteletüket. Május 23-án, vasárnap a Hősök emlékünnepén hódolt intézetünk hős halottaink emlékének. Június 25-én, Te Deum évzáró ünnepségén Winkler László VIII. 9. t. Endrődi Sándor költő születésének 90. évfordulójáról emlékezett meg. Az igazgató »A tanulók szünidei magatartásáról« szólt a szülőkhöz. Értelmi nevelés. Az értelmi nevelésünk fontos vezető gondolata a magyar nemzeti művelődés szellemével átitatott általános műveltség megadása volt. Az általános műveltség értelmi oldalának hangsúlyozásakor tudnunk kell, hogy annak nem jellemzője a sok adat, a nagy tudáshalmaz, az úgynevezett holt anyag. Inkább az a képesség a fontos, hogy a lényegest meg tudjuk különböztetni a lényegtelentől, az egészet a résztől. Az általános műveltségnek az értelmi elemen kívül hozzátartozója a magas erkölcsi felfogás, a nemesen érző lelkület és a készség a jónak és nemesnek gyakorlására; az egészség józan megóvása, a szépnek szeretete és értékelése a természetben, az emberi művelődés minden területén és az egyén belső és külső életében. Általában műveltté válik az ifjú akkor, ha értelme fejlett, jelleme szilárd, kedélye nemes és elég akarata és készsége van arra, hogy a gyakorlati életben meg is valósítsa. A gimnázium művelődési anyagát különféle tantárgyak és ügyességek teszik. A műveltség területe igen nagy és sok értéket termelt. Ezzel kapcsolatban a gimnázium több kérdést vet fel. Egyik a kiszemelés kérdése. A művelődési anyag óriási terjedelméből azokat a részeket kell kiválasztanunk, melyek leginkább alkalmasak arra, hogy a tanulók képességeit a kitűzött cél irányában kifejlesszék. A művelődési anyaggal függ össze a módszer kérdése. Nehéz és jelentős feladat a gimnáziumban a leginkább célravezető módszer kérdése. A feladatot az teszi nehézzé, hogy a módszerben az általános elveken kívül három szempont érvényesül. Egyik a tanuló szempontja, amely helyesen a tanuló fejlődési fokához igazodik, a másik a tanár egyénisége, ez a leg— 30 • —