Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1938

Szociális nevelés. A gyermek személyiségén túl törekedtünk megismerni a gyermek környezetét, amelyben él és amelyből kiáradó állandó lelki hatások fokozatosan irányítják és befolyásolják. Tudott megállapítás, hogy pl. a kedvezőtlen szociális helyzet a legkedvezőbb lelki adottságokat és irányításokat is nemcsak hátrányosan befolyásolja, hanem tönkre is teheti. A ránk bízott gyermek vagy ifjú egyéniségének megismerése nélkül nevelő-oktató nevelésünk csak külszínen mozogna. Ha nem ismerjük a gyermek lelki világát, lelki struktúráját, fejlődési tempóját, ha nem hatolunk be lelkébe, ha nem vizsgáljuk és figyeljük szeretettel egyéni adottságait, nevelésünk soha sem lesz képes mélységes lelki értékeket kitermelni és állandósítani. Az új Rt. 18. §-a szerint is a tanulók egyéni tulajdonságainak, képességeinek, jellemvonásainak megismerése az eredményes nevelés és oktatás alapfeltétele. Előírja, hogy az osztályfő minden tanulóról személyi lapot állítson ki. Alapjában az egyes tanulók lelki tulajdonságainak kipuhatolására szolgálnak. Lényegük, hogy az osztályfő az egyes tanuló értelmi (figyelem, az érdeklődés iránya, emlékezet, gondolkodás, ítélőképesség, kifejezőképesség), érzelmi (nyílt, zárkózott, félénk, egyeneslelkű, adakozó, kedélyes stb.) akarati (kezdeményező, kitartó, önálló, fegyelmezett, tisztelettudó, magabízó, céltudatos, ingatag, stb.), szociális (vezető, barátkozó, lenéző, stb.) készségeire és családi körülményeire is kiterjedő leírást készítsen. Tehát a testi és lelki öröklött sajátságok, családi élet, környezet, a pajtások és az osztályközösség hatása, a testvérek száma, a gyermek otthoni foglalkoztatása és foglalkozása, életének kimagasló, erős nyomot hagyó eseményei mind ott szerepelnek a jellemképben, de mindig a jóság és a szeretet, de sohasem a bírálat vagy gúny hangján. Bízunk és hiszünk a tanuló fejlődő képességeiben. Minél több oldalról és minél mélyebben tekinthetünk bele a tanuló lelkébe, annál könnyebben tudjuk irányítani és vezetni, s bár messze vagyunk attól, hogy az egyes konkrét esetekben az állandó és változó elemeket felelősséggel szétválaszthassunk, mégis törekedtünk az ezírányú nevelő-szociális törekvéseinket gyümölcsözővé és tudatossá tenni a szociális hatás, környezet és helyzet tanulmányozásával. Osztály jellemzés. A tanulót azonban nemcsak mint egyéniséget tanulmányoztuk és figyeltük, hanem mint a közösség tagját. Ez a közösség vagy az iskola, vagy a család. A nevelő tanár az osztályközösségben élő és mozgó tanulót figyelheti. A fiú egészen más tanulótársai között az osztályban, mint egyedül, otthon. Az osztályban, mint pszichológiai tömegben az egyes tanuló szellemi, de főleg lelki magatartása sok változáson megy keresztül : hiszen itt egyrészt kénytelen egyéni törekvéseit fékezni, másrészt közös osztálycélokat követni és megvalósítani. Egyes igen fontos karakterbeli Vonások, érzések csak itt fejlődhetnek ki, pl. összetartás, tömegadta biztonság, ambíció, stb. Osztályközösségben senki sem lehet közömbös, külön utakon nem járhat senki, mert a többiek vagy csufolódással állandóan harcra ingerlik, vagy — ami még fájdalmasabb — megvetéssel sújtják. Viszont az érvényesülési vágy a tanulót sokszot bántó, jellembelileg nem helyeselhető eszközökhöz és módokhoz is csábíthatja, amit a közösségen kívül sohasem tenne meg. Az osztályközösségi életből kisarjadó jellembeli reákciók lerögzítése igen fontos. Nem lehet közömbös sem a tanulóra, sem az iskolára, vájjon szociális avagy — 52 —