Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1938

januári száma és posthumus-írásai, nagy tudásának hattyúdalai. Irodalmi tevékenységének nagy arányú voltáról mi sem tanúskodik világosabban, mint hogy műveinek száma meghaladja a négyszázat, nem is számítva ide országszerte ismert tankönyveit, melyeket bencés tanártársával, Horváth Cézár, dr.-ral együtt szerkesztett az újabb tantervek szellemében, sem azokat a szentbeszédeit, melyeket a bajai és pécsi ifjúság lelki épülésére készített és adott elő. Munkáinak nagy része sajtó alá került, kevés maradt hátra kéziratban. Itt csak a nagyobb könyvek elsorolására szorítkozhatunk. Ezek : A természet élete, 1914., Magyarország hármas egysége, 1920., Bevezetés a biologiába, 1922., Átöröklés és nemzetvédelem, 1924., A székesfehérvári rá diótelepi ásatás, 1926., Székesfehérvár műemlékei, 1927. Többi közleményeh a pécsi és székesfehérvári gimn. Értesítők, a Katolikus Szemle, az Élet, a Magyar Kultúra, a Múzeumi és Könyvtári Értesítő, az Archeológiai Értesítő, a Pécs-baranyamegyei Múzeumegyesiilet Értesítője, a Numizmatikai Közlöny, a Religió, a Hadimúzeumi Lapok, a Magyar Földrajzi Évkönyv, a Magyar Középiskola, a Törekvésünk c. ifj.-íap, a Közművelődés, az Ifjúság és Élet c. folyóiratok hozták. Nagyszámú hírlapi cikkeit részint fővárosi napilapokban, részint a helyi újságokban bocsátotta közre. írásai közül csak néhánynak címét iktatjuk ide, melyek minket legközelebbről érdekelnek. Székesfehérvár lakosságának kialakulása. Fejérmegyei Napló, 1910. okt. ,15. A székesfehérvári Múzeum honfoglalás- és Árpád kori emlékei. Arch. Értesítő 1914. I. f. Dunapentelei régiségek. U. o. 1917

% 1. Magyarország hármas egysége, »Tevé!« fejérmegyei köre, 1920. Az ÉME Fejérmegyei Napló, 1920. szept. 19. A székesfehérvári koronázó templom és a királysírok. Előadás a Múzeum-egyesületi szabadtanítási tanfolyamon, 1922. nov. 14. Székesfehérvár műkincseinek védelme. Fejérmegyei Napló, 1923. nov. 29. Ásatás Pákozdon. U. o. 1925. aug. 15. A múzeum Prohászka-emlékei. Fejérmegyei Hirlap, 1927. szept. 4. Római sírok Szabadbattyánban. Székesfehérvári Napló, 1928. ápr. 22. Székesfehérvár új múzeuma. Budapesti hirlap, 1929. okt. 5 Székesfehérvár újjáépítői. Székesfehérvári Napló, 1932. jan. 24. Kőkorszaki leletek Bicskéről. Fejérmegyei Napló 1934. ápr. 1. Őskeresztény emlékek és a fövenypusztai bazilika. Katolikus Szemle, 1935. febr. Beszámoló a bazilikai ásatásokról. Új Fehérvár, 1936. nov. 3. Székesfehérvár Hóman Bálint munkáiban. U. o. 1938. jan. 16. Szent István szobrunk. U. o. 1938. szept. 4. Kulturális tevékenységének — mint már említettük — első álloamása Pécs. A szép Mecsekaljának múltja ihleti meg először lelkét, ennek a múltnak néma emlékeit szólaltatja meg, mikor a városi múzeumot rendezgeti és pár év alatt a nagyközönség számára is élvezhetővé, hasznossá teszi. A nagynevű tudós, a szekszárdi Wosinszky Mór példája ihleti és sikerül is fölkelteni az érdeklődést Pécs művelt társadalmában a régészet iránt. Nagy szerencséje ősvárosunknak, áldása a Gondviselésnek, mikor idejön hozzánk, hogy tapasztalatokban gazdag lelki világát a mi kulturánk színtjének emelésére szentelje. Láttuk mi, régi fehérváriak, hogyan nőtt ki a kisded makkból, a Vármegyeház lomtárában rejtőző, jelentéktelen régiséggyüjteményből az az óriás tölgy, a hatalmas múzeum, mely ma nagy épülettömböt tölt meg a mult kincseivel. A parányból az óriást Marosi lelke és keze formálta ki. Igen, ez a »törékeny« ember nem sajnált fáradságot, sőt akárhányszor csakugyan testi épségét tette kockára az utazások alkalmával, melyeket mind az ásatások, a múzeális anyag fölkutatása és megszerzése érdekében tett. 13