Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1937

A nagy király törvényei és bölcs rendelkezései belső rendet s nyugodt, szabad munkálkodást eredményeztek. Az idetért szerzetesek megtanítják a lakosságot az okos gazdálkodásra, a természeti adottságok kihasználására ; amellett a lélek és szellem virágait is ápolgatják. A magyar jellemsajátság vendégül fogadja az idegent ; tanul tőle, de kenyerét is megosztja vele testvériesen. A magvar föld a keresztény művelődés messzeáradó tűzhelye lesz, védője és terjesztője. Ha a Magyar Könyv ez ékes lapjait forgatjuk s a bennfoglaltakba belemélyedünk, a szentistváni idők folyásában okvetlenül elénk csillan egy arany rög, régi századok megszentelt ereklyéje, amelyhez hozzátapad első királyunk életének javarésze, gazdag tevékenységének majd minden mozzanata. Ez Fehérvár ! Szent István a Dunántúlra átvonuló Árpád fejedelem csúcsoshegyi megállása közelében, a népvándorlás átviharzásából fennmaradt s a mocsarak közt szerényen meghúzódó telepből fényes és híres várost fejleszt, amelynek hivatása lett az Ő gyönyörűséges alkotását, a Boldogságos Szűz hatalmas, márványlapokkal, mozaikkal, faragványokkaí, drágaköves berakásokkal díszített, felszerelésében páratlanul álló templomát, a nemzeti kegyelet kincsesházát és őrhelyét oltalmazni. Szent István nem úgy tett, mint Nagy Károly és a német-római császárok, akik birodalmuk több helyén is emeltek díszes házakat ; Ő állandó lakóhelyet teremtett s ez a dédelgetett város volt. Ellátta királyi palotával, számos középülettel, mert innen, központból kormányozta az országot, s berendezte elég tágas terekkel és jól burkolt, csatornás utcákkal. Ezzel kezdődik a szép, az ízléses, a kitűnő, a „fehér" Várnak nemzettörténelmi nagy jelentősége és szereplése. Szent István egyházszervező munkájában Fehérvárt ugyan nem tüntette ki püspökség alapításával, de olyan káptalant létesített itt, amelynek a többiek felett különleges jogi helyzete volt. Eszerint : a káptalan közvetlenül a római szentszék hatósága alá tartozván, maga választja prépostjait a király engedélyével s a pápa megerősítésével ; a káptalan tagjait csak a pápa vagy követe közösítheti ki ; egy érsek vagy püspök sem mondhat itt énekes misét a király vagy a prépost engedélye nélkül ; a káptalan papszentelésre bármely püspököt felkérhet ; ha az országot egyházi tilalmak sújtják, joga van zárt ajtók mellett harangszó nélkül misézni. Ez a káptalan őrizte a királyi trónt és a királyi koronát ; nála voltak azok a szerelvények, öltözetek (kereszt, kir. zászló, stóla, öv, palást) is, amelyekre a koronázásnál szükség volt. Szent István a káptalanhoz jónevű iskolát csatol, amelynek a híre messze Magyarországon elterjedt, úgy, hogy Csanádnak első püspöke, Szent Gellért is innen kért székesegyházi iskolája fellendítésére képzett tanítómestert. Szent Istvánnak, az önálló magyar pénzverés megalkotójának pénzeit, amelyek Stephanus veretűek, valószínűség szerint itt készítették ; erre utal hátiapjának Regia Civitas-királyi város körirata. A lakosság is érezte az áldó jobb bőkezűségét. Városi jogot nyer, kiváltságot, u. m. szabad bíróválasztást, városi törvényszéket, szabad rendelkezési jogot, vásártartást és vámmentességet, amely azután a magyar városok alapjoga lett („városok városa"). Fehérvár — mondhatjuk — állandó színhelye volt első koronás királyunk közéleti működésének, valamint hitvalló és családi életének. Itt hall- 4 --