Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1936

tívum-összeadásban a cselekmény eleven sokféleségét megfigyelni. Az ábrázolás szerkezete — hasonlóan a 6. képhez átmeneti jellegű; a térbelinek szánt, de meg nem értett ablak, a romboiddá torzult asztal, a már elliptikus lezáródású hordó, mint a továbbfejlődés első jelei keverednek össze a teljesen síkszerű elemekkel. Ez utóbbiak között egészen érdekesek is akadnak, f !T~K f8 János vitéz a zsiványok barlangjában. (11 é t.) mint a szemben ülő ivó alak, kinek lábait a gyermek, hogy a térd és boka hajlásait kifejezhesse, felsőtestével ellentétesen, oldalt fordítja. Az alakok lelki vonatkozásban még függetlenek egymástól, nem részesei egy eseménynek, csupán pontosan beszélő szavai egy tárgyilagos leírásnak. Az ember-motívumok lassú kifejlesztése, mozgásra és kifejező taglejtésre alkalmas felépítése, a tér egységes elképzelése magával hozza, hogy az ember9 A szüret. (12-13. között.) alakok kilépnek eddigi elszigetelségükből, megtelnek élettel, cselekvő kap— 21 —