Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1935

Május 24-én volt az intézet tornaünnepélye az Arak sóstói sporttele­pén a következő műsorral: 1. Felvonulás, Felállás, Himnusz. 2. Zenés gyakorlatok. 3. Korlát gyakorlatok. 4. Nyújtó gyakorlatok. 5. Játékos-staféták. 6. Műugrások és talajtorna. 7. Felállás. Szózat. El­vonulás. Jún. 1-én zártkörű családi ünnepséget rendeztünk intézetünk egykori diákjának, Maron József S. J. növendék, kínai misszionáriusnak búcsúztatá­sára. Pápai himnus. Gálos Bernát igazgató bemutató és üdvözlő szavai. Lendvai László VI o. t.-nak ez alkalomra írt »Búcsúzó« c. versét Barth Ernő I. o. t. szavalta. — A távo­zó öregdiák a mindenki által megértett nyelvről, a szeretetről beszélt. A halhatatlan lelkek iránti szeretet egyik legszebb megnyilvánulása a katolikus missziók ügyének felkarolása. Erre kérte az ifjúságot is. — Marschall Rafael mint a távozónak 8 éven hittanára s 4 éven át prézese, Pőtz Edgár mint 8 éven át osztályfőnöke és cserkészparancsnoka búcsúztatta őt. — A hangulatos ünnepség a Himnus eléneklésével zárult. Az ifjúság emlékül megaján­dékozta öregdiák-testvérét a templom belsejének díszes keretbe foglalt képével s hosszú útja költségeihez 100 P-vel járult hozzá. Június 25-én Te Deum évzáró ünnepségén Hortoványi Jenő VIII. o. t. Budenz József, intézetünk egykori tanárának — születésének 100-ik évfor­dulóján — emlékbeszédben hódolt. Fegyelmi állapot. Eredménytelen a legügyesebb tantárgyfelosztás és a legideálisabban el­gondolt metódus, ha az iskola életében és oktatói munkájában hiányzik a jó rend és fegyelem. A szokásnak, a szorgalomnak, a pontosságnak, a rend­nek meggyökereztetése céljából a tanári testület egyenlő következetességgel haj­totta végre a fegyelem fenntartására szolgáló előírásokat és intézkedéseket, jól tudva, hogy eredményes tömegnevelés rend és fegyelem nélkül nem le­hetséges. Az osztályterem, tisztaság, szellőztetés, hivatalos felvonulások, temploniba-járás stb. apró ügyeire ép oly gondossággal ügyelt mint a jó mo­dor, az udvarias fellépés, a tiszteletadás stb. jellemképző megnyilatkozásaira. A finom modor a műveltség egyik jellegzetes ismertető jele; nem a modor teszi ugyan az embert, de visszatükrözi lelkét. Iskolánk minden törekvése arra irányult, hogy ebben a simára csiszolt tükörben igaz lélek tükröződjék vissza. A jó modor lényege nemcsak az udvarias köszönés, gondos, tiszta öltözködés, kedveskedő szó, hanem azok az erények, melyekből e szimpati­kus külsőségek fakadnak: a tisztelet és rendszeretet. Ha ez megtörténik, az illedelmes, tisztességtudó, és udvarias magatartás nemcsak az iskolában, a nevelő-oktatók szeme előtt, de a mindennapi élet bármely vonatkozásában is önkénytelenül kifejeződik, és maguktól eltűnnek a manapság tapasztalha­tó és hivatalosan is (VKM 42.149/1935. sz.) megállapított bántó jelenségek. Súlyosabb vétség, fegyelem sértés nem fordult elő. Ifjúságunk erkölcsi magaviselete igen megnyugtató. Vidéki ifjúságunk nagyobbrészt a két helybeni internátusban: a Szent Imre Konviktus- és a Tanítók Ház-ában helyeződött el. A vasúton bejáró ta­nulók (összesen 7) viselkedését »A vasúton bejáró tanulók iskolán kívüli fegyelmi szabályai« irányítják. Tanulmányi előmenetel. Ifjaink tanulmányi előmeneteléről a jelen Értesítő statisztikai kimutatá­sai számolnak be. Tudott dolog, hogy ősrégi iskolánk ragyogó múltja, ne­mes trádiciói, szilárd katolikus világnézetünk, a nevelő-oktató szerzetes tanári - 39 —

Next

/
Thumbnails
Contents