Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1935

kar egységes gondolati és lelki frontja, gazdag tapasztalatokkal kipróbált metódusai féltve őrzőtt értékeink. De tudott dolog az is, hogy a rohanó technikai kulturánk, az űj pszichológiai vizsgálódásokon alapuló szisztémák, vajúdó, küszködő társadalmunk szociális és gazdasági váltságai ujabb és ujabb probléma-tömegeket dobtak az iskolákba. Az iskolák tradicionális belső nyugodt élete megszűnt; hullámzó változások sodrába került. A felvetődő problémákat és nehézségeket meg kell oldanunk vagy legalább is velük foglalkoznunk kelj. Zirci Apát Úr 589/1930. sz. intézkedése alapján iskolánkba a 45 perces órákat vezettük be. A megrövidített órák szinte kényszerítenek bennünket, hogy a tanítási idő kihasználása minél gazdaságosabban történjék. A szá­monkérés és az új anyag feldolgozásába erősebb lendület került. Osztályaink túlzsúfoltsága megkövetelte, hogy az egyéni foglalkoztatást minél jobban a tömegfoglalkoztatás igen fárasztó, de egyedül helyes módja váltsa fel. Különösen az alsó osztályokban az egyoldalú vizuális foglalkoz­tatáson túl az auditív és motorikus készségeknek lehetőleg tág teret biztosí­tottunk. A tanulók szinte önkénytelenül kapcsolódnak a közös munka és a tömegfoglalkoztatás termékenyítő lendületébe; ez pedig két igen fontos lelki értéknek: az önbizakodásnak és a produktív egyéni érdeklődés kiter­meléséhez vezet. Reálizáltuk a koncetráció átfogó erejét minden tárgyban és minde­nütt, ahol erre alkalom kínálkozott. A helyes meglátások, éles megfigye­lések és szabatos fogalom-alkotások szempontjából oly annyira fontos szemléltetés sokirányú eszközeit termékenyítőén használtuk oktató mun­kánkban. Az I. o-ban különös gondot fordítottunk arra, hogy kipuhatoljuk a kicsinyeknek az elemi iskolából hozott ismereteit és átmenetet létesítsünk az elemi- és a középiskola között és fokozatosan hozzászoktassuk őket, hogy a megértett anyagot a tankönyv szövegével rögzíteni tudják. Tudjuk, hogy az elemi iskola célja nem a középiskolába való előkészítés, tanterve önma­gában lezárt egység. Nem ismer rendszeres nyelvtani-szótani és mondattani­analízist. Az elemi és középiskola tananyaga eddig éles válaszfalat állított fel, holott ez a gyermeki élet fejlődésében egyáltalában nincs meg. A VKM. uj tanterve feltételezi, hogy a gimnáziumi oktatás legalsó fokán feltétlenül ismerjük meg az elemi iskola didaktikai és módszertani eljárását. (Tanterv, Utasítások, Vezérkönyvek, kölcsönös hospitálások stb.), hogy a fejlődő em­berke lelkeket minden nagyobb zökkenők, „letörések" nélkül lendítsük át a gimnáziumi oktatás specifikus célkitűzéseihez.; de ismernünk kell e korban a gyermek fejlődési tempóját és teherbírását a gyermek-pszichologia jelen­legi eredményei és megállapításai alapján. A tanításban az adnivalót mindig az dönti el, hogy a gyermek — lelki fejlődési fokának megfelelően — mit tud elfogadni és a maga számára hasznosítani. Egészségvédelem. A tanári testület gondosan ügyelt az egészségi szabályok megtartására és a tanulók higiénikus életére. Okt. 24-én minden osztály figyelmét felhívta a közegészség országos fontosságára, különösen az alkohol-ellenes küzde­lemre. (Egészség Hete. VKM. 40.817/1935.) Nov. 28-án és febr. 27-én inté­zetünk ifjúsága gázvédelmi előadásokon vett részt. Iskolaorvosunk szept. 19-én szem- és golyva-vizsgálatot tartott. Gyanús beteg nem volt. A torna alól felmentettek száma: 19. 40 —

Next

/
Thumbnails
Contents