Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1935

korlatias, ami természetes is, mert hisz e könyv nem középiskolai tankönyv. 10. Algebrai összeg alatt általában előjeles mennyiségek összegét értik. Minthogy azonban az algebrát jellemző általánosságot a mai algebrában a betűk biztosítják, azért — úgy gondolom — az algebrai jelzőt inkább a betűk szereplésére kellene vonatkoztatnunk.*) A szokásos elnevezésekkel lehetőleg kiegyezve, ily elnevezéseket tartanék célszerűeknek: előjeles szorzat algebrai (=betűs) szorzat előjeles alg. szorzat, egytag (monom) előjeles összeg algebrai (=betűs) összeg előjeles alg. összeg, többtag (polynom) *) Kroneckernek, az első intuícionistának, az volt a véleménye, hogy a negatív és tört számok az algebrában nélkülözhetők lehetnének E véleménynek megfelelően nevezett számok csak oekonomikus célt szolgálnak. (1. Encykl. d. math. Wiss, I. 1. p. 19. jegyzet.) ±3.2 | 3 a

2 b | ± 3a

2b | -5+3 ! ¡5a| + |3x* —5a-f3x

2 — 18 — Az algebrai alapműveletek didaktikus vezérfonala. Összeállította Koronczy Teofil. BEVEZETÉS. 1. A műveleti jelek előtt a passzív műveleti mennyiségek állanak (nagyobbítandó, kisebbítendő, szorzandó, osztandó); közönséges szám és betűkifejezés szorzatában azonban a közönséges számot, bár szorzónak szoktuk tekinteni, a szorzási jel elé írjuk. A szorzás jelét egyébként csak két közönséges szám közt szükséges kiírni. 2. A zárójelek elhagyhatók: A/ hacsak I. fokű, vagy csak II. fokű műveletek vannak kijelölve, és ezek sorban végzendők el, pl. 18—6+2 = (18—6)-f2 = 12—2= 14 32 : 8 . 2 = (32 : 8) .2 = 4.2= 8 B/ ha I. és II. fokű műveletek vegyesen szerepelnek, de a II. fokűák előbb végzendők el, pl. 4 . 9-6:2 = (4 .9)—(6:2) = 36—3 = 33 ellenben 4.(9-6) :2 = 4. 3:2 = 12:2 = 6 3. Nevezett számokat csak akkorvonhatunk össze, ha egynevűek, pl. 4a+3a = (4-j-3)a = 7a. Ezen összevonási művelet a közös szorzandó kiemelésén alapszik.