Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1935

6. Nagy Károly és a germánság megkeresztelkedése. A germán Szent Birodalom; célja, ellenálló ereje. 7. A Hansa és a városok. Renaissance, reformáció. Művészek és gongondolkozók. Luther. 8. Németország politikai gyengülése a XVII. és XVIII. sz.-ban. 9. Poroszország emelkedése a XVIII. sz.-ban. II. Frigyes. B) 1. Hatalmas iparvidék: a Ruhr. Egy nagy kereskedelmi kikötő: Hamburg. 2. A németség Ausztriában, Hollandiában, Svájcban. A kivándorlás. Német telepek a külföldön. 3. Pángermán törekvések. 4. A francia forradalom hatásai. Franciák a Rajna mentén. A Szent Birodalom bukása. 5. Németország ujraébredése: Fichte és a „Német néphez intézett beszéde." Bismarck. A Német birodalom. 6. A jelenlegi Németország. Németország egysége és többfélesége. C) A legmagasabb osztályban a tanuló a két modern nyelv közül már csak azt köteles tanulni, amelyből érettségizni akar. A nyelvtanítás célja e fokon „bemutatni azokat a fő eszmeáramlatokat, tudományos, filozofiai, társadalmi hatásokat, melyekből a jelen élete kialakult; szabatosan megmutatni, hogy a világot érdeklő problémák mily sajátos képet nyernek azon országban, melynek nyelvét tanulják." Egyszóval: Franciaországban a távolabbi és közelebbi mult kimondottan azt a célt szolgálja, hogy a jelen Németországot értse meg a tanuló. Németországban hasonlóképen a francia, angol nép megismerése a cél. A Frőhlich—Schőn-féle olvasókönyv (Franzosen und franzősische Kultur. Leipzig, Teubner.) a legváltozatosabb olvasmányok alapján mutatja be a francia népet; legfőbb fejezetei: Páris és a vidék; a francia nép történelmi nagyjai ; a társadalom élete; szellemesség; racionalizmus; vallásosság; hazafiasság; családi élet; iskola. A gondolat tehát ugyanaz, mint a franciáknál: mindkét országban könnyed, beszélgetésre alkalmas civilizációs olvasmányok keretében mutatnak rá a haza és a másik ország kapcsolataira. Természetes valami, hogy ezen olvasókönyvekben is helyet kaphat egy-egy költői remekmű, költemény, tartalom, ha az illető nép lelkivilágára fényt vet; sőt függelékben — némi változatosság céljából — egy-két szép költemény is szerepelhetne. E civilizációs olvasókönyv bevezetésével még nem intéztünk el mindent. Minden népnek vannak olyan remekművei, melyeknek ismerése hozzátartozik az általános műveltséghez és amelyeknek olvasása minden irodalomtörténeti osztályozás nélkül is gazdagítja a lelket. E műveket gondos bevezetéssel, jegyzetekkel és jó szótárral ellátott kiadásban házi olvasmányul lehetne a tanulóknak kezébe adni, ahogyan ez Franciaországban is, Németországban is történik. Legalább futólag említjük meg, hogy Franciaországban a latin-modern nyelvi tagozat felső osztályaiban a német órák száma 4, ebből egyet, de csak egyet fordítanak a német irodalmi ismeretek szerzésére. A házi olvasmányul kitűzött remekek jegyzékét a minisztérium állapítja meg; ugyancsak ő szabja meg, hogy a kijelölt művek közül a tanulónak hányat kell feldolgoznia : az érettségi vizsgálaton — a német Írásbeli után — a jelölt az általa bejelentett szerzők valamelyikéből fordít és beszámol német ismereteiből. Úgy véljük, hogy az eredményesebb német tanítás céljából a német nyelvet nekünk is fel kellene vennünk a szóbeli érettségi tárgyai közé. A német írásbeli érettségi, úgy ahogy jelenleg érvényben van, egyenlő a félúton való megállással; a tanuló tudja, hogy az írásbelire beviheti szótárait, melyekben — 12 —