Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1934

22 Az ő idejében nagy divat volt a görög bölcselők tanulmányozása és iskoláik követése. Horatius egyik rendszerhez sem köti magát, hanem hol egyikből, hol másikból választja ki azt, amit helyesnek talál, vagyis eklektikus, válogatós. Barátait is nagyon megválogatja, de aztán közben is jár értük; velük vigan el tud mulatni, de a bajban is kitart, segít és vigasztal. Ámbár hamar megharagszik, de hamar engesztelődik is, ezért hirdeti magáról :

3

8 »hirtelen felfortyanok, de könnyen békülök.« Életét háromszor fenyegette halál. Először

3

9 a csatában Philippi síkján, Macedóniában 42-ben, amikor Brutus és Cassius köztársasági pártját legyőzte Octavianus. A csatavesztés zűrzavarából Horatiust a gyors futás menti meg és födi el üldözői elől. Másodszor,

4

0 midőn egy kidőlt fa zuhant le mellette, sértetlenségét az istenek oltalmának tulajdonítja. Harmadszor a viharos tengeren Palinurus hegyfokánál, Lucania partja előtt, ahol Görögországból hazatérve hajótörést szenvedett. Ezért a múzsáknak mond köszönetet:

41 »Forrásitok, kartáncotok hivére Philippi sikja romlást nem hoza, Sem a kidőlt fa, szomjazó e vérre, Se Palinurus zajló zátonya.« Szerinte a költő az istenek különös oltalma alatt áll. Kérdezzük meg, mit tart a halálról! »Postumus, hajh elfut az élet! Jámborsággal föl nem tartóztathatod A ráncokat és a közelgő vénséget, Sem az eljövendő utolsó napot.«

4

2 Hogy a földön minden múlandó, így fejezi ki :

4

3 »Örökösnek semmit se reméllj, Int röpke napod múló gyönyörével.« A halál közös sorsunk.

4

4 »A halovány Halálnak a lába A király palotáján Épen úgy bezörget, akárcsak A koldus kalibáján.« A Quintilius halálakor azzal vigasztalja kesergő barátját, Vergiliust, hogy nem örökös kincsül nyerte őt:

4

5 «Keserves egy sors, ám könnyebb, ha tűröd, Min változtatni nem lehet soha.« Mik a legérettebb művei Horatiusnak? Az epistolák, a költői levelek, amelyek miként a satirák, eredeti római műfajjal gazdagítják az irodalmat. Á valódi költői levélnek épen Horatius a megalapítója. Maga a költő ezt is csevegésnek

4

6 nevezgeti. Mindig egyes személyekhez intézi nagy élettapasztalattal, tudatos művészettel és tárgyilagos nyugalommal. Horatius műveit következőleg foglalhatnék össze: Elnevezés Hány könyv ? Hány darab ? Alak Mikor irta Kr. e.? Satira, sermo Epodus, iambus Carmen, óda Epistola, sermo 2 1 4 2 9 16+8 = 18 17 = 17 38+20+30+15+1=104 20+3 = 23 162 hexameter jambus alkaios, sappho stb. hexameter 40—30 40-30 30—23 és 17 - 13 13- 9