Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1934

MÁTRAI RUDOLF Akiknek élete összeforrott a mienkkel, haláluk után és hozzánk tartoznak. Mátrai Rudolf 13 évig igazgatónk, 7-ig főigazgatónk és igaz, megértő barátunk és kedves rendtársunk volt. Elmúlása, boldogabb hazába költözése pótolhatatlan nagy csapás volt intézetünkre s fájdalmas megrendülés mindnyájunkra, akik őt szerettük és nagyrabecsültük. Emlékétakarják megörökíteni az alanti sorok, amelyek nemes, szép lelkének képét kívánják vázlatosan megrajzolni. Isten kifürkészhetetlen akarata munkássága zenitjén hívta őt magához akkor, mikor legtöbbet használhatott volna nemzetének, rendjének a közoktatás újjászervezése alkalmával. A sopronmegyei Zsira községben született 1870. szept. 18-án. Középiskoláit Sopronban és Székesfehérvárott végezte. Felsőbb tanulmányait a budapesti ciszt. theol. intézetben és a budapesti Tud. Egyetemen folytatta, ahol tanári oklevelet is szerzett. Tanár volt Székesfehérvárott, Egerben és Budapesten; ez utóbbi állomásáról állította őt a székesfehérvári gimnázium élére mint igazgatói, Békefi R. zirci apátúr 1915. aug. 1-én. 13 évi működésével sok babért kötött az intézet zászlajára, sok dicsőséget szerzett intézetének és sok megérdemelt elismerést saját magának. A kötelességteljesítésben elöljárt munkatársai előtt; pedagógiai tudásával, az emberi és gyermeki lélek páratlan ismeretével, a gyengeségek és hibák megértő, igazságos bírálatával, az ifjúság nagy szeretetével megnyerte tanártársai, tanítványai és a szülők becsülését és szeretetét. A matematika szabályain kiélesített elméje tette őt világoseszű tanárrá, esztétikai műveltsége, nagy idegen nyelvismerete páratlan sikerű szónokká. Az elvont matematikát ügyes és világos magyarázatával valósággal megszerettette tanítványaival. A legnehezebb természettudományi kérdést egy két felvilágosító szóval érthetővé tette hallgatói előtt. A háborús évek s a kommunizmus szörnyű megpróbáltatásain diadalmasan átmentette intézetét. Nevéhez fűződik az intézet hős és jeles fiainak állított emlékmű az intézet udvarán, az iskola 200 éves, nagy sikerrel megrendezett jubileuma, az a sok törvénymagyarázó, cserkészavató, kongregációs és záróünnepi remekbe készült beszéd, amelyekben az Ő meleg szíve szólt mindig az ifjúsághoz és a szülőkhöz. Szereplése a közélet terén, kinőtt az iskola és város kereteiből s csakhamar országossá lett. Városa még mint igazgatót felsőházi taggá választotta, s itt a közoktatási tárca előadójaként több, általános feltűnést és elismerést keltő beszédet mondott. A legfontosabb ezek közül az a beszéde, melyben a tanszabadság és a diplomaszerzés szabadságának korlátozását az állam részéről csak addig tartja megengedhetőnek, ameddig ez a közérdek javára szolgál.