Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1934

— 10 Mikor a V. K. Miniszter bizalma a székesfehérvári tankerület élére állította, összeférhetetlenség miatt felsőházi tagságáról le kellett mondania. Mennyire meg tudta nyerni finom, lebilincselő modorával, nagy tudásával és mindig pártatlan igazságszeretetével tankerületének minden intézetét, megmutatta a temetésén megnyilvánuló őszinte részvét. Hite szerint a legnagyobb gondolatoknak gyökere a szívbe nyúlik, a legnemesebb cselekedetek kulcsa a lelkiségben a jellemben van. Ezért pedagógiájának főelve gyanánt minden látogatása alkalmával főkép a szív- és jellemképzést hangoztatta. Remekbe készültek egyes látogatásainak jegyzőkönyvei, amelyekben figyelme a nevelés minden mozzanatára kiterjedt. Tanácskozásra gyűjtötte maga köré a tankerület igazgatóit, amelyen fontos és alapos megbeszélések hangzottak el aktuális pedagógiai kérdésekről. Nagyszabású elgondolás volt részéről a modern nyelvek tanításáról kiadott rendelete; ezenkívül számos utasítással, rendelettel emelte tankerületében a nevelés és tanítás színvonalát. Szervező képességét méltányolta felsőbb hatósága, mikor az új középiskolai refrom megalkotásában neki főszerepet szánt. De nemcsak a tanügy, a közélet és társadalom majd minden osztálya is érezte és méltányolta szívének nagyságát, tudásának kincseit; Mint a törvényhatósági bizottság tagja, sok-sok felszólalása esett döntő súlyként a város közéletének irányításába. A város tb. tanácsosi címmel tisztelte meg buzgó munkásságáért. Pártfogóra, vigasztalóra talált benne a szegény és elesett s mindenki, aki csak hozzá fordult. Bent volt az iskolaszékben és minden valamirevaló megmozdulásban. Benne volt a város minden lakójának szívében. Közkedveltsége leginkább betegsége alatt és halála, temetése alkalmával nyilvánult impozáns módon. Jelentős szerepe volt a püspöki szentszéknél, amelynek h. elnöke volt. Cserkész és Diákszövetség elnöki munkásságáról külön emlékezünk meg. Szellemének, tudásának gazdag világából, szívének melegéből és nemzetének imádatából fakadtak ki tudományos irányban folytatott munkássága és megszámlálhatatlan szónoki beszédeinek impozáns illatos virágai. Az évvégi iskotai Értesítőkben jelentek meg első fizikai értekezései. Az egri szabadegyetemen, — melynek egyik szervezője, létrehozója és főmunkatársa volt, — számos felolvasással gyönyörködtette hallgatóit. Szép tanulmányt írt Anatole France-ról, Paul Bourget-ról; az utóbbinak egyik hires regényét »l'Étape« klasszikus magyarsággal le is fordította. Nagy feltűnést keltett a Népiskolai reformról szóló értekezése, melyben elsők közt kelt síkra a 8 osztályú elemi iskola érdekében. Igen sok hírlapi cikke a helyi újságokban, a Nemzeti Újságban, Napkeletben, Életben és más tudományos folyóiratokban jelent meg, Kül- és belföldi utazásai nem puszta barangolások voltak; a természet szépségein és művészetek remekein csiszolta és fejlesztette lelke szépségét s enemű felolvasásaival és közleményeivel sok gyönyört szerzett olvasóinak és hallgatóinak. A spanyol utjának ragyogó leírása és színessége mindenkit megkapott. Túlzás nélkül elmondhatjuk róla, hogy mint szónok napról-napra tökéletesítve magát a legkiválóbb és szívesen hallgatott előadóvá küzdötte fel magát. Prohászka püspöknek teijes bizalmát élvezve sokat tárgyalt a nagy emberrel vallási, filozófiai kérdésekről. Mélységes tiszteletét és csodálatát iránta a magyar Parsifal, Térdeplő, ébresztő Prohászka, Dalos magvető, Isten trubadúrja elnevezésekkel fejezte ki. Gyönyörű és merész vállalkozás volt részéről a nagy püspök jelenlétében Prohászkáról mint szónokról beszélni ; de sikerrel megoldotta feladatát és a püspök gratulált neki. Sz. Ferencről, Krisztus dicsőséges szegényéről, Gróf Klebelsbergről tartott emlékbe-