Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1933

— 16 — (mielőtt), á moins de (hacsak nem), an lieu de (ahelyett, hogy), au lieu de (ahelyett, hogy), au risque de (azzal a veszéllyel, hogy), de crainte de (attóltartva, hogy) de peur de (attól félve, hogy) stb. cél-, idő-, megengedő-, mód- és óhajtó mondatokat rövidít az infinitif. Pl. Tu feras cela, afin de prouver ta bonne volonté. II rí est pas sorti aujourd'' hui, de peur de retomber maiadé. Sans (anélkül, hogy) viszonyszóval az infinitif módhatározói mellékmondatot rövidít. Pl. II est sorti sans dire adieu. Aprés (miután, mihelyt) viszonyszó és infinitif passé előidejü időhatározói mondat helyett áll. Pl. Aprés avoir lu sa lettre, je partis sur-le-champ. Pour (ért, miatt, végett) és infinitif cél és okhatározói mondat helyett áll. Pl. Tout le monde travaille pour gagner sa vie. (Cél.) II vient pouv vous rendre íargent qríil vous dóit. (Ok.) Megengedő mellékmondati értelme van ebben : Pour avoir été compromis (szenvedő inf. passé) dans une affaire louche, il ríen est pas moins un écrivain distinqué. (Habár belekeveredett valami gyanús ügybe, mégis kiváló iró.) Infinitif á-val szintén rövidít mondatokat. így 1) kérdő tárgyi mellékmondatot, a függőkérdést. II ne savait pas á qui s'adresser. V. ö. Nescio quid agam. A függőkérdést különben puszta infinitif is helyettesíti. Pl. On ne sait sur qui compter. II rí aura pas de place oü la mettre. 2) következményes mellékmondatot pl. On me falsait la cour á m'en donner la nausée. II est béte á pleurer. 3) feltételes mellékmondatot pl. II aurait éprouvé un soulagement á pleurer. (... ha sírt volna.) Hasonlóan feltételes értelmű az ily a, avoir, trouverhatározatlan főnév utáni á viszonyszóvai és infinitif-el rövidített mellékmondat, pl. II y a de limpuissance á ne pas avouer ses erreurs. 4) módhatározói mellékmondatot. Pl. II reste a ne rien fairé. A teljesség kedvéért megemlítjük a következő infinitif-el kapcsolatos gallicisme-eket: Aller ige présentja és az illető ige infinitif-je a közvetlenül beálló jövőt fejezi ki. Pl. Je vais vous montrer. Venir ige présent-ja és az illető ige infinifíf-je de-vei a most befejezett jelent fejezi ki Pl. II vient de paraitre. Ilyenek még: Ne manquez pas de venir. = Jöjjön el bizonyosan. Je ne fais que darriver. = csak most érkeztem, il éclata de rire ~ kacagásra fakadt, il se met á rire — nevetni kezd, il vint á passer — arra talált jönni, qríavezvous á rire? = mit nevet ön ? c'est a dire = azaz, vagyis, á partir d' aujourd hui = mától fogva, je m'ennuie á mourir=-- halálosan unatkozom, fai beau dire — hiába mondom, il ne fait que s'amuser = ő mindig csak mulat, je vais chercher le médecin = elmegyek az orvosért, nous allons voir notre oncle — meglátogatjuk nagybátyánkat, que fairé = mit csináljak etc. Participe. A participe, mint a latin participium melléknévi igenév, igei természetét megtartva jelöli a cselekvőt (écrivant = scribens) és azt akivel vagy amivel valami történik (écrit = scriptus), s ép úgy mint a melléknév tulajdonságot vagy állapotot is jelent. A franciában két participe van: a participe présent és a participe passé. A participe présent a latinnal egyezőleg cselekvő értelmű, néha bizonyos kifejezésekben szenvedő értelmű, mint pl. place payante, (fizetett hely) ilyenek még: couleur voyante soirée dausante, poste restante, musique chantante, rue passante etc. a participe passé, mint a latin participium perfectum v. passivum általában szen-