Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1924

— 4 pedig a leggyengédebb anyai kéz lendítette édes álomszenderítő melódiára. Ennél a bölcsőnél egy szűkszavú férfiú páratlan kötelességtudása állt őrt és a leggyengédebb édes anyának galambszelid szeretete hajolt fölébe. Werner Adolf édes apja 40 éven át nem mulasztott el egyetlenegy hivatalos órát és nem mondott ki egyetlenegy igaztalan szót, édes anyja arcán pedig kiverődött szelid lelkének finom zománca, hangjában pedig állandóan benne rezgett az istenfélelem bölcsességkezdő ihlete. Werner Adolf dr. első nevelői a kötelességtudás, a szeretet és istenfélelem voltak. Az édes apjától megtanulta, hogy az élet munka. A munka pedig nem játék, hanem talpig embert kivánó kötelesség. Édes anyja pedig azt oltotta lelkébe, hogy munkánkkal csak akkor boldogulunk, ha azt áthatja az istenfélelem, ha az élet zordonságát átfinomítja a szeretet, ha röghözkötöttségünket feloldja az eszményítő képzelet. Az apától megtanulta azt, hogy az élet nem álom, hanem kemény küzdelem, az anyától pedig azt, hogy az élet keménységét jámborsággal és szeretettel paradicsomi békességgé enyhíthetjük. Ennek a békés, csendes, boldog otthonnak ablakán a magyar Alföldnek délibábos napja mosolygott be. Az Alföld kolompos muzsikája és a tiszafüredi öregtemplom harangjának zengő szava volt ennek a kis családnak az ébresztője. Az alföldi szél volt az altatója és álmaiknak sugalmazója. Ez a szél pedig millió és millió, parányi homokszemmel van tele. A láthatatlan piciny kristályokban sziklákat lélegzik be az alföldi magyar. A levegő finom kvarca vérévé, jellemévé válik az alföldi embernek. Werner Adolf lelkében a délibábos nap szelidséggé, az Alföld muzsikája költészetté, a harangszó imádsággá, a sziklaparányok pedig a magyar faj, a turáni lélek, a magyar irodalom, a magyar ifjúság szeretetévé alakultak. Ebből az édes otthonból, ebből az impresszionáló környezetből került Werner Adolf a ciszterciek egri gimnáziumába. Lelkének a családi kör melegével megtermékenyített erői ekkor kezdettek észrevehetőbben nyiladozni. Szeretetre méltó szelídségével, nyájas modorával csakhamar iskolatársainak és tanárainak kedvencévé lett. Szorgalmával és nyilt, értelmes felfogásával csakhamar osztálya legelső tanulói közé jutott. Iskolai kötelességének pontos teljesítésén kivül megmaradt idejét már kora ifjúságában kedvenc írói műveinek olvasására fordította. Lassan ébredezni kezdett lelkében a szülői házból