Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1916

JU T 1. FERENC JÓZSEF 1830-1916. »Bizalommal jöttem, bizalmat várok.« Megboldogult királyunk ezen emlékezetes szavai nemzeti életünk egy szebb korszakának hajnalhasadását jelelték. A magyar királynak bizalma volt az ősi erényben, a magyar nemzet pedig tudott bízni királyában. Ebből a kölcsönös bizalomból sarjadt ki a magyar nemzet mindenkitől megcsodált egységes ereje és a magyarság súlyának és jelentőségének fényes feltámadása. Ebből a forrásból tört elő gazdag sugárban fiatal kulturánk. Innen gyökerezett nemzeti nyelvünk minden joga és szabadsága. Mikor I. Ferenc József ezen nevezetes szavakkal a kibontakozás útját megjelelte, akkor még nem oszlott egészen szét a múlt minden árnya. Már hüvelyében volt a kard, melyet a magyar nemzet szabadságának és alkotmányának, az ifjú uralkodó pedig birodalmának védelmében rántott ki, de a szemekben még tompítottan csillogott a szeretet fénye, a szivekben még csak reményt keltően bimbózott a kölcsönös megértés mindkét oldalról áhított békéje. Mikor azonban megérintette Szent István koronája az ifjú uralkodó homlokát, mióta »szent koronánk mint védő Cherub lebeg a nemzet és a király felett, mindegyiknek jelezve kötelességeit, mindkettőnek biztosítva kölcsönös jogait,« azóta elsimult a két évtizedes harc a király és nemzet között és az oknyomozó ész világánál egymást szeretni és egymásban bízni tudó szivére talált a király és nemzet. A királyok élete a nemzet történetének szerves része. A mi megboldogult királyunk életének folyása még nem jutott a történelmi idők perspektívájába. Tanulságos, vérrel,