Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913
-áóés latin nyelveken már elegendő jártasságot tanúsítanak, tehát a IV.-től fölfelé. A szépírás 1. és 11.-ban okvetlenül rendes tárgy legyen. 1) Látható mindezekből, hogy a gimnázium humanisztikus jellegének a fenntartása mellett a reális tárgyaknak is nagy szerepet juttattak, amelyeknek a tanítását több-kevesebb anyaggal minden osztályban szükségesnek tartották. Legsajátosabb vonás azonban a nemzeti iránynak a kidomborítása azáltal, hogy a magyar nyelvet a központba tették és a magyar történetnek tüzetes előadását hangsúlyozták. Mikor 1868-ban a gimnázium újjászervezéséről volt szó, a tanári kar szintén figyelemreméltó felterjesztésben válaszolt. A latinnál a nagyobb siker érdekében a magyarázatos kiadásokat ajánlja. A latint inkább gyakorlati haszna ajánlja, a görögöt a jellemképzés teszi nélkülözhetetlenné. A magyar nyelvi órák emelését igen helyesli, mert ennek gyakori ismétlése más nyelvek tanulását elősegíti. Az egyetemes történet tanítása az alsóbb osztályokban a klasszikus nyelvek tanulmányozásánál nyújt nagy hasznot. A betűszámtan a IV.-ben nagyobb terjedelemben hozandó be, mert enélkül mértan a felső osztályokban nehezen tanítható. A torna, mivel a szellemi foglalkozás mellett a testre különös figyelem fordítandó, mindenképen rendes tantárgy maradjon. A rajzolás jegye, mivel a rajz felette hasznos és nem egyszer szükséges is a közéletben, befolyással legyen a felsőbb osztályokba való lépésnél. 2) A cisztercita tanárok amellett, hogy meggyőződésüket teljes őszinteséggel és határozottsággal feltárták, mindig számításba vették a korviszonyok fejlődését; hogy a rendszerek változásával kapcsolatos nehézségeket könnyen legyőzhessék, magukat az esetleges változásokra jó eleve előkészíteni törekedtek. Mikor a 90-es években a miniszter nyilatkozatai sejtetni engedték, hogy az egységes középiskola létesítésének a kérdése foglalkoztatja az irányadó köröket, a székesfehérvári ciszt. r. tanári kar is megmozdult. Mivel az új tervezet szerint a görög nyelvet a francia váltotta volna fel, hogy e változás esetén a ciszterci rend azon szorult és egyszersmind szégyenletes helyzetbe ne jusson, miszerint ne legyenek a franciából képesített egyénei, Ereki Alfonz azt indítványozta, hogy az apátúr gondoskodjék önkényt vállalkozókról, kik a francia nyelvből képesítést szereznek; vagy pedig a pesti egyetemen készülő rendi növendékek közül válasszák tárgyokul a franciát azok, akiknek erre hajlamuk van és akiket az elöljárók kijelölnek. 1 1) A székesfehérvári ciszt. r. tanári kar nemcsak zártkörben, a tanárüléseken, hanem a nyilvánosság előtt, az igazgatói tanácskozmányokon is foglalkozott a szükségesnek vélt tanügyi reformkérdésekkel. Ezeken a múlt 1) Jegyzők. 1861. jún. 16. Zirczi Ívtár. C. 3451. 2) Jegyzők. 1868. jan. 29. 3) Zirczi Ívtár. C. 4824. f. — C. 4837. 7
