Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

- 90 e — évtizedben elrendelt igazgatói konferenciákon az intézet képviseletileg is, de meg szellemileg is résztvett benyújtott tételeivel. A kétévenként (1908—14) Székesfehérvárott, Pécsett, Veszprémben és Keszthelyen tartott igazgatói gyűléseken a következő indítványokkal szerepelt: 1) követelte a szigorú felvételi vizsgát a gimnáziumba nem való, reményt nem nyújtó elemek kiküszöbölésére; kívánta, hogy a tanári kar a négy-hat tárgyból bukottakat az I. félév végén eltávolíthassa; 2) két ellenőrző tanácskozmányt el kellene hagyni pedagógiai szempontból (a feleltetés nehézsége; a nyugodt tanítás akadályozása); 3) a felvétel mértéke a betöltött 10 év legyen; 4) a III. és IV. o.-ban heti egy óra alatt a rajznak az anyagát elvégezni fizikai lehetetlenség. Ezen tételeket újból és újból felvették.

1) A miniszteri rendeletek, utasítások, felsőbb tanhatóságok által megállapított módszereket a cisztercita tanárok mindenkor szem előtt tartották, de azért szolgai módon nem ragaszkodtak hozzájok. Amit tanítói működésük alkalmával jónak láttak, sikerre vezetőnek tapasztaltak, azt követték. Főelviik volt: tanítás és tanulás nehézségeinek a leküzdése. Nem zárkóztak el egymástól, hanem egyiknek vagy másiknak a jobb módszerét elismerték és azután aszerint végezték dolgaikat. Erre szolgáltak azon megbeszélések, mondhatni konferenciák (de nem előírtak), amelyeken az eredménytelenséget vagy a sikert megtárgyalták és a jobb, célszerűbb eszközöket vették alkalmazásba. Ilyen tanácskozmányokkal (külön a rendes gyűlésektől) már az 50-es években találkozunk. Pl. az igazgató 1853-ban látogatása alkalmával észrevette, hogy az ifjak az elvont grammatikai szabályokat igen nehezen értik meg, mire a nyelvek tanárai összejöttek, tanácskoztak és a nehézségek eltávolítása végett Dornis Gáspár 2 tabellába foglalta a terminusokat (kifejezések), azokat az ifjúság körében propagálták, hogy gyakran nézegetve, hasznot merítsenek belőle.-) Az ilyen közös megbeszéleseknek a fontossága a helyes és egyöntetű tanítási mód megállapítása szempontjából indította a minisztert az 1872. nov. 24-i rendeletének a kibocsátására, amely szerint a módszertani kérdések fejtegetése céljából értekezleteket kell tartani. A helyes tanításnak a megismerését nagyon elősegíti a tanártársak előadásainak a látogatása, a hospitálás, ami ezen intézetben régóta szokásban volt. A kormány már 1853-ban elismeréssel értesül a tanári testület azon s-dicséretes szokásáról?, hogy előadások alatt egymást látogatják.

3) A tanárok által alkalmazott, majdnem minden tárgyra érvényes tanítási direktívákat a következő pontokban lehet összefoglalni: 1.) Gyakorlati mód vagyis nem az elmének a túltömése a lényeges, hanem a tanultak alkalmazása az igazi próbaköve az értelmes tudásnak. Már 1850-ben írják a miniszternek, hogy a gyakorlati képzés elkerülhetetlen szükségességét réges-régen belátták és aszerint tanítottak.

4) 1) Jegyzők. 1908. márc. 6. 1910. jan. 25. 2) Jegyzők. 1853. jún. júl. - 1854. dec. 3) Jegyzők. 1853. febr. 16. «) Jegyzők. 1850. máj. 1.