Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1913

— 81 — előadások alkalmával magasztalással említi egy egykorú feljegyzés a »nemes magistratus« rendeléseit, a megyei urak áldozatkészségét, majd így folytatja: »Méltó köszönettel hálálja azon tiszteletes Rendnek szíves jóindulatját, melynek az emberi nemzet oktatása hivatalbéli kötelessége lévén, a hazafiságban való példaadást is kedves kötelességének tartotta^

1) A nemzeti nyelvért vívott küzdelemben ugyancsak ott találjuk a cisztercita tanárokat. Egyakarattal, törhetetlen ragaszkodással kultiválják az édes hazai nyelvet, mert azon meggyőződés hevíti lelküket, hogy csak ez képes a magyar nemzetiséget biztosítani, erősíteni.

2) A nemzeti nagy érdekek mindig hivatott munkásokat, önfeláldozó: kitartó harcosokat leltek a székesfehérvári cisztercita tanárokban. Ahol szóval kellett küzdeni, a szó erejét használták, ahol tollal, a toll hatalmával éltek, ahol lelkesedni és lelkesíteni kellett, ők voltak az elsők. Az 1848 — 9-i szabadságharc áldozatos, dicsőséges napjai elérkeztek. Már azon körülmény, hogy az önvédelmi harc első győzelme Jellacsics horvát bán felett Székesfehérvár mellett, Pákozdnál történt, lelkesítőleg érintette a cisztercita tanárok hazafias lelkét; mikor pedig az iskolát katonai kórházzá rendezték be és a tanítást a rendházban folytatták,

3) folytonosan értesülhettek a szabadságharc részleteiről, amelynek kapcsán bennök is magasra lángolt a hazaszeretet nemes tüze. A haza ellenségei és azok szolgái a székesfehérvári tanárok lelkesedését forradalmi jellegűnek minősítették, amint egyébként a szabadságharcot is forradalomnak szeretik feltüntetni. Már 1849. márc. 19-én érkezett felsőbb helyről körrendelet, melyben a tanulók hazafias lelkesedését az erkölcsi fegyelem tágulásának tekintik és a lefolyt időknek gyászos eseményeit« a tanítók rossz irányának, szellemének tulajdonítják. Majd ezt írják: »Bizonyos az, hogy a tanárok közül is némelyek a téveszmék tömkelegébe sodortatva, patriotizmus színe alatt eltértek hivatásuk céljától, s ahelyett, hogy a forradalom árjának gátat vetettek volva, annak irányát példájuk s beszédeik által magok is előmozdították, s hogy az effélékre hajlandó ifjak hajlandóságát megnyerjék, nemcsak engedékenységök, hanem gondatlan beszé" deik s magaviseletük által sok erkölcsi kárt tettek az ifjúságban.« A körrendelet megjegyzi, hogy ezzel nem akarja előre is vádolni az intézetet, hanem ^az iskolák rendbeszedése« végett az iskola állapotáról és a tanároknak a közelebb múlt és jelen időkben tanúsított politikai és erkölcsi magaviseletéről kíván részletes, hű és kimerítő felvilágosítást.

4) Amint a szabadságharc befejezése után az önkény, zsarnoki rendszer ádáz munkája elkövetkezett, a székesfehérvári tanárok sem kerülhették ki azt. A tanárok közül négyet (Fordermayer Vilmos, Koller Károly, Mezner Rudolf és Szvorényi József) Gaal Eduárd, fehérvári cs. biztos, előtt bevá1) Kulcsár J.: Hazai és külföldi Tudósítások. 1813. 349. 2) Lásd a nyelvkérdést, 47—51. 1. 3) Zirczi Ívtár. C. 2828. 4) Gimn. irattár.